Rendszerváltás és az MTI

	Hallgatóké a szó
München, 1989. április 21. (SZER, Rádiófigyelő) - Szép Zoltán vagyok a Szabad Európa Rádiótól, és dr. Veres Endre főkonzul-helyettest keresem. - Halló! - Kívánok jó napot! Szép Zoltán vagyok. - Jó napot kívánok, Szép úr. - És akkor a megbeszélések szerint jelentkeztem. - Igen. - A célunk az ezzel a beszélgetéssel, hogy azokat a hallgatókat, akik az elhangzott kérdések és a velük kapcsolatos válaszok tekintetében tájékozatlanok vagy eddig annak érezték magukat, több ismeretre tegyenek szert. - Igen. - Hogy csináljuk? Mondjam a kérdést, vagy ön előtt is ott vannak? - Itt vannak a kérdések igen. Akkor kezdjük az első kérdéssel: milyen jogi következményekkel számolhat az a magyar állampolgár, aki Magyarországra vissza szeretne térni, miután hosszabb ideig tartózkodott Nyugat-Európában? A következőt tudnám mondani: a világútlevél hosszabb - válaszára mondanék egy-két szót. A jelenlegi útlevélrendelet értelmében az a magyar állampolgár, aki világútlevéllel hagyta el Magyarországot, az útlevél érvényességén belül bármikor, külön engedély nélkül hazatérhet. Tehát ehhez semmiféle hazatérési engedély nem szükséges. Azokat, akik nem világútlevéllel hagyták el Magyarországot, vagy az útlevelük érvényessége már lejárt, azoknak hazatérési kérelmet kell benyújtani. - Igen. Hova? - A hazatérési kérelmet a magyar nagykövetség konzuli osztályán, Bonnban kell beadni. A kérelmező részére kiküldjük a szükséges űrlapot, amivel ezt a hazatérést kérelmezni lehet. A hazatérés egyetlen feltétele, hogy a lakhatás Magyarországon biztosított legyen. Tehát vagy saját lakással kell rendelkezni, vagy egy befogadóval. - Vagy pedig képességgel arra, hogy vegyen magának egy ... - Vagy pedig a pénzintézeti központnál intézkedniük kell ingatlanvásárlás ügyében. Gyakorlatilag ez az egyetlen kivétel ma, amikor külföldön élő személy lakást vásárolhat, ha hazatér. - Illetve hát mindezt megveheti ebben az esetben, amit egy magyar állampolgár Magyarországon megszerezheti. Vehet nyaralót is, ha van pénze. - Így van. A konzulátásunk igazolja, hogy hazatérési kérelmet adott be és ennek az igazolásnak az alapján elindíthatja az ingatlanvásárlást Magyarországon. - És visszatérése után ugyanúgy kaphat világútlevelet, mint bármelyik otthon élő. - Természetesen. Felmerül a kérdés, hogy mi történik azokkal, akik a külföldön való tartózkodás alatt politikai menedékjogért folyamodnak. Erre én azt tudom mondani, amennyiben ez az engedélyezett 90 napon belül történik, a hazatérés a 90 napot nem lépi túl, ennek az égvilágon semmiféle következménye nincs. Gyakorlatban azonban ezek a kérelmek általában 90 nap alatt nem szoktak befejeződni. Ez a 90 nap ez meghatározó jellegű, mert minden magyar állampolgár részére, aki ezzel a világútlevéllel rendelkezik, a kiutazás tartalma egy-egy alkalommal ugye 90 nap. Aki ezt a 90 napot túllépi, szabálysértést követ el, aminek két következménye lehet. Az egyik az, hogy 3-10.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják, illetőleg az útlevélhatóság 1-5 évig kizárhatja a külföldi utazásból. Ez vagylagos, vagy él vele a hatóság, vagy nem. Tehát ha valaki menedékjog iránti kérelmet adott be, vagy egy más országba való letelepedési kérelmet, vagy próbál németesíteni, tehát az NSZK állampolgárságot megszerezni, ha ez a 90 napon belül van és nem sikerül és visszamegy, akkor az égvilágon semmiféle következménye nincs. - Van-e különbség a visszatérő esetében, ha már megszerzett politikai menedékjoggal is rendelkezik, vagy ha csak az arra irányuló kísérlete nem járt eredménnyel? - Gondolom, ha a politikai jogot megszerezte, akkor nem akar hazamenni. - Hát gondolom én is, de én már találkoztam olyannal, aki ennek ellenére is szeretne. Meggondolta magát. - Kérem szépen, akkor is ugye magyar állampolgárként minden további nélkül, ha még az útlevele érvényes, ez esetben feltétlenül a politikai menedékjogot intéző hatóságtól vissza kell kérnie az útlevelét, ezt vissza is adják és az útlevelével minden további nélkül hazatérhet Magyarországra, felelősséggel csak azért tartozik, hogy a 90 napot túllépte. - Na most, nagyon sok hallgatót állít probléma elé az a körülmény, hogy van ez a vagylagos hatósági döntési jogkör. Mert nekem már felvetette hallagtó azt, hogy ő kifizetné előre a 10.000 forintot, ha tudná, hogy további következménye nincs, legtöbben attól tartanak - ez a második változat -, hogy a hatóság mérlegelési jogkörévé válik az ő útlevelének a megadása, vagy bevonása és hát ezáltal kizárja magát hosszú időre a külföldi utazásból. Nem hallott-e ön arról, vagy nincs-e értesülve arról, hogy ezt a vagylagos körülményt, esetleg mint a negatív, tehát hogy ez ne egyenértékű legyen, hanem mondjuk a pénzbírság legyen az egyik, és esetleg a súlyosabb vétséget, vagy szabálysértést elkövetőnél legyen csak a másik. - Nézze ez viszonylag új rendelet ez az útlevélrendelet, ugye 1988. január 1-étől lépett életbe. Ezen egyelőre változtatás nincs. Általában a hatóság ezzel a jogával, hogy 1-5 évig a külföldi utazásból kizárja a külföldi tartózkodást önkényesen meghosszabbítót általában.A konzulátusnak lehetősége van arra, hogy indokolt esetben a 90 napot meghosszabbítsa. Egyébként is a 90 nap nem vonatkozik például nyugdíjasokra, azok az útlevél érvényességéig minden további nélkül maradhatnak, nem vonatkozik olyanokra, akik nem állnak munkaviszonyban, aki betegséget tud igazolni, vagy olyan körülményt, ami indokolttá teszi azt, hogy a 90 napnál tovább kell maradni. Ez esetben mi saját hatáskörben meghosszabbítjuk a kinntartózkodást. - Kérheti ezt, aki ezt szeretné megkapni visszamenőlegesen is? Mondjuk már túllépte a 90 napot akár kétszer is. - Nem. - Tehát még a 90 napon belül? - Hát a 90 nap lejárta előtt lehet kérvényezni a konzulátuson a 90 nap meghosszabbítását. - Értem. Lehet ezt akár többször is kérvényezni, vagy általában csak egyszer? - Általában egyszer. Ilyenkor mi kérünk egy igazolást arról, hogy a megélhetés feltételei biztosítottak. Tehát ha például rokonlátogatók viszont kérik, akkor az itteni rokonnak, vagy ismerősnek igazolnia kell, hogy a lakást és az eltartását biztosítják. - Igen. Menjünk akkor tovább. Második kérdés: Olyan magyar állampolgár, akinek az NSZK területét el kell hagynia, azonban ő korábban kezdeményezett kivándorlási szándékától nem kíván elállni, folytathatja-e az ügyintézést Magyarországról, Magyarországra való visszatérés után? - Itt azt hiszem három dolgot kell figyelembe venni. Az egyik az, hogy ma a mai rendeletek értelmében külföldi letelepedést csak családegyesítés esetében engedélyezi a hatóság. Tehát igazolni kell azt, hogy családegyesítésről van szó. Tehát vagy a szülő a gyerekhez, vagy fordítva, vagy feleség a házastársához, vagy a férj a feleséghez kíván kitelepülni. Ez esetben a hatóság - amennyiben egyéb feltételek biztosítva vannak - ezt engedélyezi. - Az egyik feltétel alatt gondolom értjük a befogadó ország .. - Hát a befogadó országnak hozzá kell járulnia ehhez, az illetőnek igazolnia kell, hogy nem áll fenn vele szemben Magyarországon vagyoni követelés, illetőleg nem áll büntető ítélet hatálya alatt, vagy nem folyik ellene büntető eljárás. Ha ezek a körülmények nem forognak fenn, ma a magyar hatóság minden családegyesítési kérelmet teljesít. - Ezek szerint akkor az a bizonyos állapot, amikor valaki regisztrálva van, de az ügye még nem intéződött el és kiutasítják, ha az a személy visszatér Magyarországra, akkor ő a magyar hatóságok előtt nem tekintendő kivándorlónak. - Nem. Amennyiben külfödön elkezdte ezt az eljárást, hát azért a 90 napra mindenképpen figyelni kell, mert a 90 nap egy olyan dolog, hogy azt túllépni nem szabad, illetőleg csak engedéllyel, mert önmagát zárja a lehetőségből egy bizonyos ideig. - Mert itt elég sok olyan menekült él, akik az Egyesült Államokba, Ausztráliába, vagy más, NSZK-tól távolabbi országokba szeretnének eljutni, de az NSZK hatósága valamiért őket már nem kívánja támogatni. Most ezek az emberek mondhatnám, hogy ilyen problematikus helyzetbe, vagy két tűz közé ... - Na most ezek az esetek egész biztos nem családegyesítési ügyek, hanem egyszerűen egy kivándorlás. Készülőben van Magyarországon egy új úgynevezett kivándorlási törvény. Hogy ezt hogy fogja szabályozni nem tudom, a részleteit én ennek sajnos nem ismerem, de valószínű, hogy könnyítések lesznek a kivándorlás tekintetében is. Ma a helyzet az, hogy külföldön való letelepedést a magyar hatóság családegyesítés alapján engedélyez. - Ez alatt csak vérségi kapcsolatok számítanak, ugye? - Igen. Illetőleg hát távolabbi rokonhoz való kitelepedést is engedélyeznek. De valamiféle rokoni, családi kapcsolatnak kell lenni. - Én múltkor beszélgettem a Belügyminisztérium sajtóosztályának a vezetőjével hasonló témáról, aki mondotta, hogy van egy úgynevezett egyéb kategória is, ahol bizonyos mérlegelés esetén olyan személy is kaphat engedélyt külföldre távozásra, akinek nincsenek ugyan vérségi kapcsolatai, de munkaadója lenne, vagy olyan személy kezességet vállalna érte, aki már ott él. Ezzel csak kiegészítem az ön által elmondottakat. - Jelenleg az alapeset az, hogy általában családegyesítés alapján lehetséges a külföldön való letelepedés. Egészen kivételes esetben elképzelhető, hogy egyéb indokokat is elfogad a hatóság, de gondolom ritka ma. - Tehát azt jelenti, hogy él itt négytagú család, akik az Egyesült Államokba szeretnének kivándorolni. Ezzel kapcsolatos ügyintézésük nem zajlott még le, csak folyamatban van és valamiért el kellene hagyniuk NSZK-t. Ha azok visszatérnek Magyarországra, akkor nincs rá garancia, hogy ők ezt a szándékukat folytathatnák otthonról is. - Hát amennyiben nem családegyesítésről van szó, akkor semmiféle lehetőség mai szabályozás alapján nincs. - És olyan fórum sincs, aki adott esetben kivételes elbánásban részesítheti őket? - Erre a megoldás valószínűleg a most készülő kivándorlási törvény. - Igen. Ez még idén fog ... - Tudomásom szerint ez még elfogadásra kerül. - Vállalja ön azt ha a jövőben ismét felmerülnének a már megbeszélteken kívüli kérdések, hogy egy újabb tájékoztatásban résztvesz és magyar hallgatókat akkor tudjuk ... - Nagyon szívesen. - Köszönöm szépen, viszont hallásra. +++ 1989. április 21., péntek
Vissza »