|
|
|
|
Erdélyi konferencia
|
München, 1989. április 16. (SZER, Vasárnapi világhíradó) - Az Erdélyi Világszövetség rendezésében tegnap tartották meg Stuttgartban a második erdélyi konferenciát, amelyről Szatmári Károly tájékoztatja hallgatóinkat: - Az erdélyi konferencián, amelyet tegnap Stuttgartban tartottak, két elméleti előadás hangzott el jeles magyarországi kutatóktól. Juhász Gyula akadémikus az 1940-es bécsi döntés előkészítéséről és tanúságairól beszélt, dr. Fülöp Mihály diplomáciatörténész pedig egy kisebbségvédelmi kódex esélyeiről: olyan népeket és nemzetiségeket átfogó megállapodásról, amely ha létrejött volna a második világháború után, talán megóvta volna Európa legnépesebb kisebbségét, az erdélyi magyarságot az üldözéstől és megaláztatástól. A hangsúly egyik előadásban sem helyeződött a feltevésekre, arra, hogy mi lett volna ha... A tudósok úgy villantották fel a közelmúlt történelmi értékeit, hogy fél szemmel nemzetünk egészének, tehát a határokon kívül élő magyarságnak is a jelenét, jövőjét fürkészték. A témát egyrészt a magyarországi változások, másrészt a bukaresti rendszer megátalkodott asszimilációs politikája tette lehetővé és időszerűvé. Az időszerűséget tartotta szem előtt az Erdélyi Világszövetség németországi szervezete is, de nem a régi vagy mostani, indokolt vagy túlzott sirámokat követte, hanem a tennivalókat vette számba. Csepp a tengerben - ez lehetett volna a mottója a konferenciának, amelyen a nyugati magyar emigráns szervezetek sorra kiálltak a résztvevők előtt, és elmondták, mit tettek eddig Erdélyéért, a romániai magyarságért és azokért, akik nem bírván elviselni az üldöztetést, Magyarországon kerestek menedéket. Elmondták tapasztalataikat többek között a müncheni, frankfurti és berni szervezetek, az Erdélyi Ifjúsági Szövetség és az Erdélyi Világszövetség svájci tagozatának képviselői. Az utóbbiaknak nagy szerepük volt abban, hogy az ENSZ emberjogi bizottsága márciusban elítélő határozatot hozott Románia ellen. Többek között a svájci tagozatnak köszönhető, hogy az ügy megtárgyalásáig mintegy 160 ezer, a romániai jogtiprások ellen tiltakozó aláírás érkezett Genfbe, a határozathozatal színhelyére a világ minden tájáról. Nagy tapsot követett az a bejelentés, amely szerint az erdélyi németek is szövetségeit alapítottak, amely a magyarokkal együtt kíván munkálkodni a közös szülőföld szabad jövőjéért. Ezek után nem volt meglepő, hogy az alapító tagok egyike - maga is erdélyi szász - magyarul üdvözölte a jelenlévőket, és tette meg bejelentését. A konferencia a múlt idézésével zárult. A budapesti Jurta Színház tagjai és Kontúr Mária (?) énekművész olyan példaképre emlékeztetett, aki rendíthetetlen hitével, népének megalkuvást nem ismerő szolgálatával holtában is reménységkeltő a romániai magyarságnak. A termet több órán át Márton Áron, tragikus sorsú volt erdélyi püspök képe és főleg szelleme uralta. +++
1989. április 16., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Pelyhe László vagyok. A Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi szervezetének a tagja, egyben a Magyar Televízió Magyar Demokrata Fórum budapesti csoportjának is a tagja. Az ügy, ami miatt telefonálok, a következő: Megalakult a XIII. kerületi független kerekasztal. Ennek rész vevőinek első dolga volt szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosítani a Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi-csoportja szervezete által megfogalmazott, a múlt heti Magyar Nemzetben megjelent állásfoglalást, miszerint a rendőrség durva magatartását kritizáltuk. Ezt szerettük volna Kasza Lászlónak elmondani, hogy a XIII. kerületben, a nagy munkásosztály mítosszal rendelkező Angyalföldön, megalakult a független kerekasztal. Fontosnak tartottuk volna, ezért kerestem őt a szállóban, de már elutazott."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 21. Ezen a napon ülést tartott a párt operatív bizottsága, amelynek során előterjesztésem alapján megvitattuk az alkotmány koncepciót és a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban kiadott közleményt a Magyar Nemzet 1989. április 24-én teljes terjedelmében közölte
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|