|
|
|
|
Váncsa Jenő lemondásáról, és annak okairól.. (2. rész)
|
Az ehhez való személyes hozzájárulás ma már nem történhet központi irányítással, intézkedéssel. Meg kell mondanom: ma egy kormánytagnak, vagy egy vezető tisztviselőnek a tekintélye, elismertsége és megbecsülése eléggé mélyponton van. Amikor valaki kijelent valamit közülük, jobbik eset, ha úgy értékelődik: ez kincstári optimizmus, vagy valamiféle hivatalos megfogalmazás. Ugyanezek a megállapítások másutt és más módon elhangozva, megint más hatást keltenek. A miniszteri beosztás erősen korlátozza az ember mozgásterét, mivel nem léphet fel úgy, ahogy szeretne, kötelezik a döntések , ami érthető. Sajnos, amúgyis eléggé felbomlóban van a fegyelem, amit nem szabad eltűrni a kormányzati munkában. Milyen tapasztalatai vannak a jelenlegi kormány magatartásáról, tevékenységéről? - Az ország kormánya mindinkább átmeneti jelleget mutat - teljesen érthető módon -, hasonlóan a politikai reformfolyamatok képéhez. Ugy látom, hogy a kormány egyre inkább beszorul és főként csak a válság kezelésére tud koncentrálni. És támasza is kevés, mivel a politikai háttér elhalványult. A tömegkommunikáció is, ha lehet, méginkább gyanúsnak véli mindazt, amit a kormány tesz, amiről intézkedik. Az élet is belehajt bennünket egy sor kapkodásba, ami a bizalmat tovább gyengíti. Tehát: nem túlságosan biztató a kormány és a kormánytagok helyzete, annak ellenére van ez így, hogy intenzíven és nagyon sokat dolgozik, dolgoznak. Mindenesetre, azok, akik a kormányban maradnak, vagy a testületbe kerülnek, a jövőben az eddigieknél több megbecsülést érdemelnek. - Az agrárágazatban hagyományosak a megújitási törekvések. Sokan mondják, hogy most éppen a válság miatt erősödött föl az igény a reform iránt ebben a gazdasági ágazatban, mi erről a véleménye? - A reformfolyamatok a mezőgazdaságban, gazdasági életünkben elsőként, nem válság következtében jelentek meg. Az egész magyar gazdaság válságot él át, sajnos ebből a mezőgazdaságot sem tudtuk kivonni. Sokan azzal vádolták a minisztert, hogy az ágazat nem kapott kellő képviseletet a kormányzati munkában. Meg kell mondanom: itt nincs már mit képviselni, a kincstárnak nincs pénze, csak adósságai vannak. Ezért másképpen kell gondolkodnunk, eljárnunk, és valóban új alapokra kell tennünk a termelést. A reform egyébként azért gyorsult fel a mezőgazdaságban, mert ez az egyetlen ágazat, ahol korábban sem a sztálini gazdasági modell érvényesült, hanem már évtizedekkel előbb létezett belső demokrácia, egyfajta önkormányzat, vezetési kontroll és vegyestulajdon is. (folyt.köv.)
1989. április 21., péntek 14:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Pelyhe László vagyok. A Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi szervezetének a tagja, egyben a Magyar Televízió Magyar Demokrata Fórum budapesti csoportjának is a tagja. Az ügy, ami miatt telefonálok, a következő: Megalakult a XIII. kerületi független kerekasztal. Ennek rész vevőinek első dolga volt szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosítani a Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi-csoportja szervezete által megfogalmazott, a múlt heti Magyar Nemzetben megjelent állásfoglalást, miszerint a rendőrség durva magatartását kritizáltuk. Ezt szerettük volna Kasza Lászlónak elmondani, hogy a XIII. kerületben, a nagy munkásosztály mítosszal rendelkező Angyalföldön, megalakult a független kerekasztal. Fontosnak tartottuk volna, ezért kerestem őt a szállóban, de már elutazott."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 21. Ezen a napon ülést tartott a párt operatív bizottsága, amelynek során előterjesztésem alapján megvitattuk az alkotmány koncepciót és a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban kiadott közleményt a Magyar Nemzet 1989. április 24-én teljes terjedelmében közölte
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|