|
|
|
|
Romániai helyzet - Volksstimme (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. április 9. vasárnap (MTI-tud) - A romániai helyzetről négyrészes cikksorozatot közölt az utóbbi napokban a Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt napilapja. A névjelölés nélküli, szerkesztőségi állásfoglalásnak minősülő sorozat bemutatja a gazdasági állapotokat, ismerteti az úgynevezett területrendezési terveket, foglalkozik a román nemzetiségi politika és a Ceausescu körüli személyi kultusz jelenségeivel, továbbá röviden áttekinti az ország vezetésének általános bel- és külpolitikai irányvonalát.
A Volksstimme elöljáróban hangoztatja: a romániai gazdasági, bel- és külpolitikai fejlemények ellentmondásosak, s ezeket az osztrák kommunisták árnyalt módon, csakis abból a szemszögből kívánják megítélni, hogy mennyire vannak vagy nincsenek összhangban a szocializmus általános elveivel és értékrendjével. Az első cikk többek között megállapítja, hogy Romániában 1945 után kétségkívül fejlődés ment végbe, az ország különösen jó eredményeket ért el az iparosításban. Ennek ellenére számos területen szembeötlő elmaradások vannak, különösen az infrastruktúrában, s néhány éve szigorú korlátozásokkal járó energia- és ellátási válság alakult ki. Korábban Románia más szocialista országokkal együtt a gazdasági és műszaki fejlődés gyorsítására nagyösszegű hiteleket vett fel, majd a többiektől eltérően - amelyek egyelőre a nyugati eladósodás további növekedésének útján járnak - a tartozások radikális felszámolását határozta el. 1980 óta összesen 16 milliárd dollár tartozást és kamatot fizetett ki, s a maradék és két és fél milliárdos adósságot ez év végéig akarja megszüntetni. Mindez az export eröltetésével, a belföldi ellátás kárára és az import visszafogásával történt. Bizonyára jó dolog a Világbanktól és a Valutaalaptól való függéstől megszabadulni, kérdéses azonban, hogy ennek olyan drasztikus módon kell-e végbemennie, amelynek következménye a dolgozók életszínvonalának lényeges csökkenése - írja a Volksstimme. (folyt.)
1989. április 9., vasárnap 16:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Romániai helyzet - Volksstimme (2.rész)
|
Az osztrák kommunista lap cikksorozatának második része a román vezetés ,,területrendezési,, programját tárgyalja. A cikk szerint a nyugati sajtó - amely a román ,,függetlenségi,, törekvésekkel kapcsolatos korábbi egyoldalú hozsannázás után most szinte kizárólag bírálatokat közöl Romániáról - a tényeket bizonyos mértékig elferdíti, amikor hétezer, főként magyar és német nemzetiség lakta falu lerombolásának tervéről és arról ír, hogy ennek megvalósítása már megkezdődött, illetve küszöbön áll. Valóban van olyan elgondolás, hogy 543 városias jellegű, 7500 jelenlegi falut is magában foglaló agráripari központot hoznak létre, de e programot eredetileg is csak az ezredfordulóig akarták végrehajtani, a legújabb román nyilatkozatok szerint pedig már 20-25 éves időtartamról beszélnek. Igaz viszont, hogy az összesen 13 ezer község közül 5500-ban megszüntetnek és megakadályoznak minden fejlesztést, s ezzel gyakorlatilag, hosszabb távra ezeket a falvakat halálra ítélik. A Volksstimme hozzáfűzi: bár a román illetékesek hangoztatják, hogy az elhalásra ítélt falvak többségének román lakossága van, a program mindenképpen a nemzeti kisebbségeknek a román lakossággal való erősebb összevegyítését jelenti, s ezzel fokozhatja a rájuk nehezedő beolvasztási nyomást. Olyan szubjektivista jellegű központi beavatkozásról van szó, amely meg akarja változtatni a történelmileg kialakult településszerkezetet, és sokmillió ember életét érinti, egy részüket súlyos hátrányokkal sújtva. A romániai nemzetiségek általános helyzetével foglalkozva a lap felsorolja a magyar kisebbség elleni jogsértésekre vonatkozóan a magyar vezetés részéről hangoztatott főbb bírálatokat, rámutatva, hogy magyar felfogás szerint ezek a problémák nem tekinthetők Románia belügyének. Megemlíti: a tavalyi Grósz-Ceausescu találkozó után a magyar fél, amely kezdetben ezt a találkozót eredményesnek ítélte, már néhány hónap múlva kénytelen volt szóvá tenni, hogy a nemzetiségek jogainak alapvető kérdéseiben a román álláspont mit sem változott. A romániai magyarok helyzetének romlása miatt közülük már több mint tizenötezren települtek át - legálisan vagy illegálisan - Magyarországra. (folyt.köv.)
1989. április 9., vasárnap 16:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Romániai helyzet - Volksstimme (3.rész)
|
Hivatalos nyilatkozataikban a román vezetők mindig tagadják a nemzetiségi megkülönböztetéseket és hangsúlyozzák a kisebbségek teljes egyenjogúságát, de nyilatkozataik és a valóság ellentétére utal, hogy országuk szuverenitására hivatkozva elutasítják a Románia által is aláírt bécsi záródokumentumnak egyes, az emberi jogokra vonatkozó pontjait, továbbá feltehetően az sem alaptalan, hogy nemrég az ENSZ emberi jogi bizottsága határozatban tette szóvá az emberi jogokon eső romániai sérelmeket - írja a cikk. Ezután kifejti: az Osztrák KP felfogása szerint a lenini nemzetiségi politikának alaptétele, hogy a nemzetiségi kérdést a demokrácia következetes érvényesítésével kell megoldani, és semmiféle nyomást sem szabad gyakorolni a kisebbségekre gyors asszimilálásuk végett, márpedig Ceausescu kijelentései szerint a román vezetés - mint más területeken is - ezt a beolvasztásra irányuló szubjektivista törekvést képviseli. A mai romániai valóság egyik tényezője - írja sorozatának befejező cikkében a Volksstimme -, hogy egyre fokozódik a Ceausescu körüli személyi kultusz, amely együtt jár hatalmi visszaélésekkel és a politikai rendszer egészének torzulásaival, s amelyet az Osztrák KP mindig élesen bírált és elvi alapon elutasít. A lap felsorolja az ilyenfajta romániai visszásságok több példáját, kiemelve, hogy hivalkodó, hatalmas pénzeket felemésztő kormányzati központot építenek Bukarestben, miközben a lakosságra szélsőséges takarékossági intézkedéseket kényszerítenek. Rámutat: a személyi kultuszért Romániában mindenki felelős, aki annak gyakorlásában részt vesz, leküzdése elsősorban a román kommunisták és dolgozók feladata, s mint a Szovjetunió és Kína példája mutatja, ez korántsem megoldhatatlan. A román vezetők manapság sokat beszélnek új gondolkodásmódról, a gazdasági vezetés és tervezés, az önigazgatás fejlesztéséről. Ténylegesen azonban nincs szó mélyreható átalakításról, amilyenre más szocialista országokban törekszenek. Romániában hangoztatják az állami szervek szerepének megerősítése, a szocialista tulajdonviszonyok megőrzésének szükségességét, és - az említett más országoktól eltérően - határozottan elzárkóznak a magángazdasági, sőt kapitalista gazdasági elemek megengedésétől - állapítja meg az Osztrák KP napilapja. Végül a teljesség kedvéért megemlíti, hogy a román politika a nemzetközi életben továbbra is konstruktív célokat követ: síkraszáll a nemzetközi enyhülésért, a leszerelésért és a békéért. +++
1989. április 9., vasárnap 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Pelyhe László vagyok. A Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi szervezetének a tagja, egyben a Magyar Televízió Magyar Demokrata Fórum budapesti csoportjának is a tagja. Az ügy, ami miatt telefonálok, a következő: Megalakult a XIII. kerületi független kerekasztal. Ennek rész vevőinek első dolga volt szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosítani a Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi-csoportja szervezete által megfogalmazott, a múlt heti Magyar Nemzetben megjelent állásfoglalást, miszerint a rendőrség durva magatartását kritizáltuk. Ezt szerettük volna Kasza Lászlónak elmondani, hogy a XIII. kerületben, a nagy munkásosztály mítosszal rendelkező Angyalföldön, megalakult a független kerekasztal. Fontosnak tartottuk volna, ezért kerestem őt a szállóban, de már elutazott."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 21. Ezen a napon ülést tartott a párt operatív bizottsága, amelynek során előterjesztésem alapján megvitattuk az alkotmány koncepciót és a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban kiadott közleményt a Magyar Nemzet 1989. április 24-én teljes terjedelmében közölte
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|