|
|
|
|
NSZK: egy kormányszóvivő szomorú távozása (1.rész)
|
Bonn, 1989. április 20. csütörtök (MTI-Panoráma) - Keserűséggel szívében búcsúzott a bonni sajtókonferencia résztvevőitől Friedhelm Ost államtitkár, a szövetségi kabinet sorrendben a 17. szóvivője, a sajtó- és tájékoztatási hivatal vezetője. A belpolitikai nehézségekkel küszködő kancellár lelkiismeret-furdalás nélkül túladott mindenkor odaadó és hűséges támaszán, mert úgy érezte, hogy Ost nem ecseteli elég előnyös színekkel a kormánykoalíció tevékenységét.
Igaz, az egykori újságíró és közgazdász még örülhet is annak, hogy három év és tíz hónapig tartó szóvivői megbizatása hosszabb volt az átlagnál - ez utóbbi kétév és háromhónap. Ost mégsem így képzelte szóvivői pályafutásának végét. Kezdetben, 1985-ben feltételezte, hogy még a kilencvenes évekig is együtt maradhat Kohl kancellárral. Most a kormányfő állása sem oly szilárd, mint akkor vélte. Ost mindenesetre már eleve tudta, hogy - mint akkor mondogatta - Bonnban síkos parkettára lép. Ám azt mégsem gondolta, amit most utolsó sajtóértekezletén közölt hallgatóságával - a kancellár nem minden birálata nélkül: - Nem titkolom, hogy némely előadandó téma tekintetében úgy voltam kénytelen megjelenni a nyilvánosság előtt, mint az a légtornász, akit nem véd háló és bélelt szőnyeg. És aki tényleges mondanivaló híján csak szóbeli mutatványokkal próbálja lekötni a jelenlevők figyelmét. Ez azonban nyilvánvalóan sikertelen vállalkozás. - Ahhoz, hogy az állampolgárokat kellőképpen tájékoztatni lehessen, először magukat az újságírókat kell informálni. Ehhez viszont az szükséges, hogy a szóvivő is tisztában legyen a dolgok hátterével. Igen ám, de ha a saját forrásai sem erőteljesen buzognak, akkor bizony elapad a tájékoztatás patakja, és ekkor nem használ semmiféle nyelvi készség, ,,nagy szöveg,,. (folyt.)
1989. április 20., csütörtök 14:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|