|
|
|
|
Tanácskozás a számítástechnika mezőgazdasági alkalmazásáról (1. rész)
|
1989. április 20., csütörtök - A magyar mezőgazdaságban az üzemek a tizedét sem költik elektronizációra annak, mint amennyit a fejlett tőkés országokban erre a célra fordítanak, és egyelőre ebben nem is várható lényeges javulás - mondotta Rednágel Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat (MÜSZI) által csütörtökön a Budapest Kongresszusi Központban rendezett tudományos tanácskozáson.
Bár országos program segíti hazánkban az elektronizáció fejlesztését, annak eredményessége a mezőgazdasági üzemekben nagymértékben függ az agrárpolitikai célkitűzések sikeres megvalósításától, a jövedelmek alakulásától - hangoztatta a miniszterhelyettes. A mezőgazdaság gépesítettségének jelenlegi gyenge színvonala nehezíti a számítástechnika és a folyamatirányítás alkalmazását, ám a fejlesztésről így sem mondhatunk le, lemaradásunk ugyanis igen nagy. A beruházásra ezekben az években egyébként is kevés a gazdaságok pénze és konvertibilis devizája, viszont enyhít a helyzeten a szabadabb import lehetősége. Nem kedvez az sem, hogy bár az Ipari Minisztérium évekkel ezelőtt támogatta a fejlesztést, a gyárak közül csak igen kevés vállalkozott mezőgazdasági számítástechnikai és információs berendezések gyártására. Az élelmiszeriparban valamivel jobb a helyzet, bár a feldolgozó üzemekben is csupán két százalék a teljesen programozott gyártási folyamatok aránya, és a részlegesen automatizált folyamatoké sem éri el a 20 százalékot. Nagyobb mértékű előrehaladás csupán a klasszikus számítástechnikai módszerek alkalmazásában mutatkozik, hiszen az állami gazdaságok 75-80, a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek mintegy 50, míg az élelmiszeripari üzemek 80-90 százalékában használnak számítógépeket ügyvitelgépesítésre, tervkészítésre, üzemszervezési és különféle közgazdasági feladatok ellátására. A mezőgazdasági üzemek - a gondok ellenére - igénylik a számítástechnikai kutatások eredményeit, az újabb programokat, gépeket, valamint a szolgáltatásokat. Ezt jelzi, hogy az éppen húsz évvel ezelőtt alakult MÜSZI az elmúlt fél évtizedben csaknem megötszörözte árbevételét, ami 1988-ban elérte az 564 millió forintot, nyeresége pedig meghaladta a 42 millió forintot. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 15:24
|
Vissza »
|
|
Tanácskozás a számítástechnika mezőgazdasági alkalmazásáról (2. rész)
|
Mint Tóth Tibor vezérigazgató elmondotta: évente mintegy hatezer szerződést kötnek partnereikkel, főleg mezőgazdasági üzemekkel és vállalatokkal, számítástechnikai eljárások alkalmazására, ezen felül - élve önálló exportjogukkal - mintegy 1,5-1,7 millió dollár értékben külföldön is értékesítik a szoftvereket. A MÜSZI - jelentette be a vezérigazgató - az idén 45-50 százalékkal kívánja növelni bevételeit. Szolgáltatásaira elsősorban azok a nagyüzemek számítanak, amelyek egyedül képtelenek a fejlesztésre, vagy ezt a munkát helybeli szakértők hiányában csak kevésbé hatékonyan tudják elvégezni. A vezérigazgató bejelentette azt is: 1989. július 1-jével A MÜSZI részvénytársasággá kíván átalakulni, amelyhez külföldi partnereket is megnyer, közülük többen már jelezték részvényvásárlási szándékukat. A részvénytársaság külföldi kutatási eredmények átvételére is felkészül. Tervezik, hogy a Magyar Postával közösen szövetkezeti adatbankot hoznak létre. (MTI)
1989. április 20., csütörtök 15:30
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|