Rendszerváltás és az MTI

	Tanácskozás a számítástechnika mezőgazdasági alkalmazásáról (1. rész)
1989. április 20., csütörtök - A magyar mezőgazdaságban az üzemek a tizedét sem költik elektronizációra annak, mint amennyit a fejlett tőkés országokban erre a célra fordítanak, és egyelőre ebben nem is várható lényeges javulás - mondotta Rednágel Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat (MÜSZI) által csütörtökön a Budapest Kongresszusi Központban rendezett tudományos tanácskozáson. Bár országos program segíti hazánkban az elektronizáció fejlesztését, annak eredményessége a mezőgazdasági üzemekben nagymértékben függ az agrárpolitikai célkitűzések sikeres megvalósításától, a jövedelmek alakulásától - hangoztatta a miniszterhelyettes. A mezőgazdaság gépesítettségének jelenlegi gyenge színvonala nehezíti a számítástechnika és a folyamatirányítás alkalmazását, ám a fejlesztésről így sem mondhatunk le, lemaradásunk ugyanis igen nagy. A beruházásra ezekben az években egyébként is kevés a gazdaságok pénze és konvertibilis devizája, viszont enyhít a helyzeten a szabadabb import lehetősége. Nem kedvez az sem, hogy bár az Ipari Minisztérium évekkel ezelőtt támogatta a fejlesztést, a gyárak közül csak igen kevés vállalkozott mezőgazdasági számítástechnikai és információs berendezések gyártására. Az élelmiszeriparban valamivel jobb a helyzet, bár a feldolgozó üzemekben is csupán két százalék a teljesen programozott gyártási folyamatok aránya, és a részlegesen automatizált folyamatoké sem éri el a 20 százalékot. Nagyobb mértékű előrehaladás csupán a klasszikus számítástechnikai módszerek alkalmazásában mutatkozik, hiszen az állami gazdaságok 75-80, a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek mintegy 50, míg az élelmiszeripari üzemek 80-90 százalékában használnak számítógépeket ügyvitelgépesítésre, tervkészítésre, üzemszervezési és különféle közgazdasági feladatok ellátására. A mezőgazdasági üzemek - a gondok ellenére - igénylik a számítástechnikai kutatások eredményeit, az újabb programokat, gépeket, valamint a szolgáltatásokat. Ezt jelzi, hogy az éppen húsz évvel ezelőtt alakult MÜSZI az elmúlt fél évtizedben csaknem megötszörözte árbevételét, ami 1988-ban elérte az 564 millió forintot, nyeresége pedig meghaladta a 42 millió forintot. (folyt. köv.) 1989. április 20., csütörtök 15:24
Vissza » Folytatásokkal »