|
|
|
|
Válság vagy tavasz 2.
|
Az eladósodottságunk szerénységet és reformerséget követel meg, ami a mi esetünkben soha nem indokolatlan. Azt is általánosan hangsúlyozzák, hogy a gazdasági válság bármikor politikai válságba csaphat át. Szinte általános véleménynek számít, hogy a gazdasági nehézségek politikai válságot szülnek. A tények azonban nem ezt bizonyítják. Ha a helyzet elviselhető, akkor a politikai válság, a politikai feszültség éppen a gazdasági eredmények következménye. Ez olyan abszurdnak tűnő állítás, hogy idéznem kell a legújabb példákat: alc. Rossz kormányzat - jó gazdaság - Dél-Korea az utóbbi tizenöt évben a világ legdinamikusabban növekvő országa, mégis politikai válságban van. A hozzá képest stagnáló szomszédai politikailag sokkal stabilabbak, ha a stabilitást a csenddel mérjük. Az utóbbi években még szakmai körökben is Törökországra hivatkoznak, mint sikerorszára. Gyorsan fejlődik a gazdaság és demokratizálódik a politikai struktúra. Erre mit mond a török közvélemény: soha még ilyen rossz kormányzat nem volt. Ugyanis előtte egyetlen kormányzattal sem fordult elő az, hogy a választásokon csak a szavazatok ötödét kapja. - Latin-Amerika minden országa nálunk sokkal mélyebb válságban van. Ha rangsoroljuk a térség országait, feltétlenül Venezuela áll a legjobban, mégis ott robbantak ki véres zavargások. - Spanyolországra is mint pozitív példára szoktak hivatkozni. Aki ismeri az ottani viszonyokat, nemigen cserélne velük. Sokat tanulhatunk tőlük, de az ő sikereik nem tették a vezető politikai pártot népszerűvé. Ne tévesszük tehát szem elől, hogy az elégedetlenség soha nem a reménytelen helyzetből fakad, hanem sokkal inkább abból, hogy a közvélemény a reálisnál is sokkal többet tart elérhetőnek. Ahogy az eladósodottság, úgy az elégedetlenkedő értelmiség és ifjúság is sokkal inkább garanciája, mint akadálya a reformfolyamatnak. Itt nincs mód arra, hogy az optimizmusom minden tényezőjét felsoroljam, meg kell elégednem azzal, hogy a lényeget hangsúlyozom: Csak a vezetés tehető felelőssé a gazdasági nehézségek miatt az olyan országban, ahol a lakosság nagy többsége a nehezülő gazdasági helyzetre több munkával reagál. (folyt.)
1989. április 20., csütörtök 15:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|