|
|
|
|
NSZK: egy kormányszóvivő szomorú távozása (1.rész)
|
Bonn, 1989. április 20. csütörtök (MTI-Panoráma) - Keserűséggel szívében búcsúzott a bonni sajtókonferencia résztvevőitől Friedhelm Ost államtitkár, a szövetségi kabinet sorrendben a 17. szóvivője, a sajtó- és tájékoztatási hivatal vezetője. A belpolitikai nehézségekkel küszködő kancellár lelkiismeret-furdalás nélkül túladott mindenkor odaadó és hűséges támaszán, mert úgy érezte, hogy Ost nem ecseteli elég előnyös színekkel a kormánykoalíció tevékenységét.
Igaz, az egykori újságíró és közgazdász még örülhet is annak, hogy három év és tíz hónapig tartó szóvivői megbizatása hosszabb volt az átlagnál - ez utóbbi kétév és háromhónap. Ost mégsem így képzelte szóvivői pályafutásának végét. Kezdetben, 1985-ben feltételezte, hogy még a kilencvenes évekig is együtt maradhat Kohl kancellárral. Most a kormányfő állása sem oly szilárd, mint akkor vélte. Ost mindenesetre már eleve tudta, hogy - mint akkor mondogatta - Bonnban síkos parkettára lép. Ám azt mégsem gondolta, amit most utolsó sajtóértekezletén közölt hallgatóságával - a kancellár nem minden birálata nélkül: - Nem titkolom, hogy némely előadandó téma tekintetében úgy voltam kénytelen megjelenni a nyilvánosság előtt, mint az a légtornász, akit nem véd háló és bélelt szőnyeg. És aki tényleges mondanivaló híján csak szóbeli mutatványokkal próbálja lekötni a jelenlevők figyelmét. Ez azonban nyilvánvalóan sikertelen vállalkozás. - Ahhoz, hogy az állampolgárokat kellőképpen tájékoztatni lehessen, először magukat az újságírókat kell informálni. Ehhez viszont az szükséges, hogy a szóvivő is tisztában legyen a dolgok hátterével. Igen ám, de ha a saját forrásai sem erőteljesen buzognak, akkor bizony elapad a tájékoztatás patakja, és ekkor nem használ semmiféle nyelvi készség, ,,nagy szöveg,,. (folyt.)
1989. április 20., csütörtök 14:45
|
Vissza »
|
|
NSZK: egy kormányszóvivő szomorú távozása (2.rész)
|
A szóvivő a politikai hivatalnokként egyfelől a kormány és a kancellár, másfelől az újságírók között őrlődött, miközben gyakran elzárták előle a jólértesültséghez szükséges tudásanyagot. Mégis úgy érezte, hogy a régi kollegák e súlyos fogyatékosságok ellenére is tisztességesen bántak vele. Helyzetét olyan emberéhez hasonlította, akit vagy tüzes trónra vagy katapultáló pilótaülésre ültetnek. Mindig a kritika kereszttüzében találta magát: az ellenzék azzal vádolta, hogy üres propagandaszólamokat használ, a kormánykoalíció pedig azért volt vele elégedetlen, mivel nem kürtölte világgá hangosabban a kabinet világraszóló csodatetteit. Friedhelm Ost búcsuzóul elővett és felolvasott egy levelet, amelyet a kancellár írt. ,,Kérem, fontolja meg, mit tud még tenni. Gyakran ugyanis elborzadok, amikor azt kell látnom, hogy a sajtóban milyen kevéssé méltatják elismerésre kormányunkat, amely pedig fennállása óta oly sok figyelemre méltó teljesítménnyel büszkélkedhet.,, Ost a félreértések végett rögtön tisztázta, hogy e levelet nem ő kapta Kohltól, hanem réges-régi elődje, Felix von Eckhardt szóvivő Konrad Adenauertól, az NSZK első szövetségi kancellárjától - több évtizeddel ezelőtt. A bűnbakok sorsa azonban azóta sem változott... A szövetségi sajtóértekezlet Hans Calm hercegi udvari színész ,,Az ékesszólás gyakorlata,, című antikvár könyvet adta búcsúzóul Friedhelm Ostnak. A távozó szóvivő utóda a ,,Johnny,,-nak becézett Hans Klein lesz, aki hivatására nézve szintén újságíró, és nagy népszerűségnek is örvend a kollégák között. Volt már többszőr sajtóattasé, és az 1972-es müncheni olimpia sajtófőnökeként kitűnően helytállt az akkori nehéz és tragikus helyzetben. Utoljára a fejlesztési segélyek minisztere volt. Új hivatalában - államtitkár elődeivel szemben - különleges feladatokkal megbízott szövetségi miniszteri rangban kezdi meg a szóvivői működést.+++ Flesch István (Bonn), MTI-Panoráma
1989. április 20., csütörtök 14:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|