Rendszerváltás és az MTI

	A gazdasági együttműködésről
(Nóty István) London, 1989. március 31. (BBC, Esti panoráma) - A hét végén egy moszkvai sajtókonferencián az MSZMP főtitkára Grósz Károly Magyarország és a Szovjetunió kereskedelmi viszonyát bírálta. - A magyar-szovjet gazdasági együttműködési tervek teljesítésében tapasztalható lemaradásnak külön súlyt ad az, hogy mindaddig, amíg nem teljesítik az előre látott kvótákat, nem köthetnek olyan kereten felüli megállapodásokat, amelyeket már konvertibilis valutában számolnának el. Hogy ez milyen fontos lehet, azt az a tény is tanúsítja, hogy Magyarországnak tavaly majdnem 185 millió dollár hasznot hozott a Szovjetunióba irányuló kvótán felüli kivitel. Noha a jelenlegi visszaesés több tényezővel magyarázható, közöttük azzal is, hogy a magyar kormány csökkentette a szocialista országok piacaira termelő vállalatok állami támogatását, fő oka a KGST- országok merev elszámolási rendszerében keresendő. Gorbacsov most megígérte, hogy a Szovjetunió támogatni fogja a keleti gazdasági tömörülés megreformálására vonatkozó magyar javaslatokat, és kérte, hogy ezeket az indítványokat juttassák el hozzá. Budapest már évek óta szorgalmazza azt, hogy a keleti tömbön belül keményvalutájú elszámolást vezessenek be és világpiaci árakat alkalmazzanak, s most Mihail Gorbacsov is úgy vélekedett, hogy lépéseket kell tenni a dollárelszámolás és a világpiaci árak alkalmazása felé a kétoldalú kereskedelemben. A másik fontos változás lényege az, hogy Magyarország egyre kevésbé viszonyul a többoldalú együttműködés kereteként a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához, és mindinkább a kétoldalú együttműködést részesíti előnyben. A Grósz Károly moszkvai látogatása idején kiadott közlemény szerint pedig a szovjet vezető is egyetértett a kétoldalú kapcsolatok megerősítésének szükségességében. Az új irányvételnek már vannak is látható jelei. Míg a közelmúltban a gazdasági kapcsolatokban nehézséget okoztak azok a szovjet követelések, hogy Magyarország technológiával és befektetésekkel járuljon hozzá a szibériai olaj- és gázmezők fejlesztéséhez, most a szovjet vasútügyi minisztérium ajánlatot tett a magyar GANZ- Járműveknek, hogy közösen állítsanak elő metró kocsikat és utasszállító vasúti kocsikat. A GANZ-Műveknek több mint 17 milliárd forint adóssága van, és ha a megállapodás nem jön létre, tönkremenése csupán idő kérdése. Szovjet részről érdeklődést tanúsítanak a recski réz közös kiaknázása iránt is, és a közös vállalkozásban a magyar fél alaptőkéjének tekintenék a projektumba már befektetett 6 vagy 7 milliárd forintot. Persze egyik esetben sem pusztán szovjet jó szándékról van szó. A GANZ-Művek, amely számos vélemény szerint éppen az alacsony szovjet árak miatt jutott a csőd szélére, olyan metró kocsi és mozdony prototípusokat fejlesztett ki, amelyek a szovjeteknél sokkal jobb minőségűek, amelyeket azonban pénz és piac hiánya miatt képtelen nagy sorozatokban gyártani. A recski réz kiaknázása Magyarország számára kockázatos vállalkozás, a Szovjetunió azonban nagy fegyvergyártóként nem csupán gazdasági megfontolásokból érdeklődik a fegyvergyártáshoz oly fontos réz kiaknázása iránt. Olyan megállapodásokról van tehát szó, amelyek mindkét fél számára nagyon hasznosak lehetnek. +++ 1989. március 31., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »