|
|
|
|
Interjú Nagy Sándorral - 1. folyt.
|
Ebből következően - függetlenül a pártállástól, hogy én párttag vagyok, vagy nem vagyok - én semmilyen formában nem vitathatom el a munkavállalónak azt a jogát, hogy a munkavállalói minőségéhez tapadó legalapvetőbb érdekeknek a kifejezésére valamennyi eszközzel rendelkezhessen. Ez a kérdés egyik fele. A másik fele, hogy a magyar gazdaság kifejezetten egy vegyes tulajdonú gazdaság felé halad, és ennek az elemei már ma is megtalálhatók. Ez pedig azt jelenti, hogy ott, ahol magántulajdon, magántőke - akár külföldi akár hazai magántőke - működik, ott természetesen egészen nyilvánvalóan elkülönül a tulajdonosi, munkáltatói, munkavállalói érdek. Es természetszerűleg felmerülnek a klasszikus munkavállalói jogok megvalósításának a lehetőségei, illetve ennek a szükségessége. Ilyen például a sztrájkjoghoz való jog is. Azt én el nem tudom képzelni, hogy egyik vállalatnál joga van a dolgozónak sztrájkolni - azért, mert az magántőkés vállalat -, a másiknál azért mert állami-, ugyanazért a kérdésért, ugyanazért a bérért vagy más munkakörülmények javításáért ugyanezt az eszközt nem használhatja. Hát ebben nem lehet ilyen kétarcúságot tanúsítani. Ez azt jelenti, hogy kétféle munkavállalói jog létezik egy országban! - ez teljes képtelenség. - Nagy úr! Egy korábbi kérdésre visszatérve: szó volt a szakszervezeti-, illetve a kormány-féle sztrájkjogról. Van a kettő között valamiféle különbség? - Ellenkezőleg! A kormány a Munka Törvénykönyve keretében akarta szabályozni, amit mi kifogásoltunk, és azt mondtuk, hogy szerintünk a szakszervezeti törvény része. A kompromisszum végül is - ami született - az az, hogy egy önálló, külön sztrájktörvény szülessen. - És ez az új törvény pontosan mikorra várható? - Tudomásom szerint a következő ülésszakra hozza a kormány -, tehát februárban vagy márciusban. Nem tudom mikor lesz a következő ülés. - Történt-e valamiféle tanácskozás a szomszédos szocialista országok szakszervezeteivel arról, hogy esetleg ezekben az országban is hasonló sztrájkjogi törvényeket írnak elő? - Konzultációt erről nem folytattam senkivel. Több kollegámat tájékoztattam arról, és a közeljövőben alkalmam fog majd nyílni, hogy Magyarországon több szocialista országbeli szakszervezeti vezetőt tájékoztassak arról hogy mi ezekről a kérdésekről hogy gondolkodunk. Az én ismereteim szerint ezekkel a kérdésekkel több országban is foglalkoznak. Nagyon eltérő fokon tartanak a tekintetben, hogy például a sztrájkhoz való jog, illetve egyéb szakszervezeti jogokat azt hogyan, milyen módon szabályozzanak - ebben nagyon eltérő a helyzet. Nekem az a véleményem, hogy minden politikusnak a felelőssége mindenekelőtt és elsősorban a saját országán belüli viszonyok alakulásával kapcsolatos, és adott esetben ez a szakszervezetnél azt jelenti, hogy nekünk a mi szakszervezeti tagságunk véleményére és akaratára kell támaszkodni, nem pedig nemzetközi megítélésre. Ezért az gondolom, hogy ebből következően azt a korábbi helyzetet, hogy különböző országok képviselői egymást - mint egy jó hittérítő - meg akarták győzni valaminek a helyességéről, vagy helytelenségéről -, ezt egyszer s mindenkorra el kell felejteni. Nagyon fontos, hogy egymást ismerjük, hiszen az ilyen problémák sok szempontból hasonlóak, hogy egymással beszéljünk, egymás tapasztalatait fölhasználjuk - de itt mindenkinek abszolút módon tiszteletben kell tartania a másik félnek a gondolkodását, mert végül is elszámolni mindenkinek a saját kollektívája előtt kell és nem mások előtt. +++ gj/kt
1989. január 13., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. április 19. Az EKA Sólyom Lászlót és Tölgyessy Pétert jelöli a Nemzeti kerekasztal tárgyalásainak előkészítőiül. Az MSZMP részéről ennek a bizottságnak tagjai: Forgács Imre, György István, és Tóth András voltak."
III/III jelentés FKgP tagtoborzóról Csongrád egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Lázár Ilona vagyok, V. kerület, Stollár Béla u. 12/c. Március 2-án föladtam az önök címére légipostán egy levelet, melyet Lángh Júliának címeztem... (MEGSZAKAD, ÚJRA JELENTKEZIK) ...és amelyben megköszöntem az önök nagyon jó műsorát és az összes munkatársának jó egészséget kívántam. Valószínűleg azért nem érkezett meg a levél, mert egy 20 schillingest beletettem válasz-bélyegre. Azt szeretném, hogy ha lenne olyan kedves vagy megírni, vagy üzenetben... hogy február 2-án kiadtak egy érrendszei betegségre való gyógyszert, és ez nagyon fontos lenne édesanyámnak, de a nevét nem tudom. Ha lennének szívesek megüzenni Helén névre, vagy pedig ha a nyáron kimegyek, akkor visszaküldöm a bélyegpénzt."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|