|
|
|
|
Magyarország és a KGST - vita a Politikai Főiskolán (1. rész)
|
1989. április 19., szerda - A szocialista integráció jövőjéről és Magyarországnak a KGST-ben betöltött szerepéről rendeztek vitát szerdán a Politikai Főiskolán. A tanácskozáson a gazdaságirányításban dolgozó szakemberek, közgazdászok, vállalatvezetők vettek részt.
Vitaindító előadásában Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes elmondotta, hogy a KGST-együttműködés mai rendszere nagyon gyenge hatétkonysággal működik, s már évekkel ezelőtt megkezdődött a dezintegrációs folyamat. A KGST-tagországok keményvaluta-éhsége miatt egyre inkább háttérbe szorulnak az egymás közötti szállítások. Az érdektetlenséget csak úgy lehet megszüntetni, ha sikerül a KGST-kapcsolatokat teljesen új alapokra helyezni. Más kérdés, hogy ennek a jelenlegi viszonyok között mekkora az esélye. Medgyessy Péter szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy rövid idő alatt sikerül a KGST keretében piaci viszonyokat kialakítva, világpiaci bázisra építve fejleszteni az integrációt. Ezért első lépésként a két-három oldalú kapcsolatok fejlesztése a cél. A néhány országgal kialakított szorosabb együttműködés keretében kerülhetne sor az elszámolási rendszer átalakítására, a konvertibilis valutában való elszámolásra. A gyors áttérés az első időszakban Magyarországnak mindenképpen veszteséget okozna. Éppen ezért sokan úgy vélekednek, hogy fokozatosságra kell törekedni. A miniszterelnök-helyettes szerint azonban a félmegoldások azzal a veszéllyel járnak, hogy a kevésbé reformer tagországokban visszarendeződnek a folyamatok. Ezért megfontolandó egy olyan megoldás, hogy néhány tagországgal egyszerre kerüljön sor a konvertibilis elszámolású kereskedelem feltételeinek kialakítása. Amennyiben ez a váltás nem következik be, a KGST-integráció továbbra is fékezi a magyarországi struktúraváltást, a gazdaság tervbe vett átalakítását. A vitában többen felhívták arra a figyelmet, hogy a veszteségek nemcsak akkor jelentkeznek, amikor megkezdődik az áttérés a konvertibilis elszámolású kereskedelemre. Ha minden marad a régiben, az is nagyon sok pénzébe kerül az országnak. Ezért mindenképpen szükséges vállalni az átmeneti veszteségeket, mert a váltás legalább megteremti a további fejlődés lehetőségét. (folyt.köv.)
1989. április 19., szerda 15:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország és a KGST - vita a Politikai Főiskolán (2. rész)
|
Szó volt arról is, hogy a szovjet gazdaság - jelentős túlsúlya következtében - nem alkalmas szorosabb integráció kialakítására. Az együttműködésben ugyanis nem egyenlő eséllyel vehet részt a Szovjetunió és a többi kisebb KGST-ország. Ezért azt javasolták, hogy elsősorban környező országokkal - még Ausztriát is bevonva - kellene fejleszteni a kapcsolatokat. Ebben a szorosabb együttműködésben részt vehetnének a Szovjetunió egyes európai köztársaságai is. Többen feltették a kérdést: létezik-e, létezett-e valaha is szocialista gazdasági integráció. Közgazdasági értelemben ugyanis ez a fogalom nem létezik. Eredetileg a KGST az elzárkózás és a kölcsönös segítség érdekében alakult, s mechanizmusa ma is ezeket a célokat szolgálja. Nem alakult ki a többoldalú kereskedelem, hiányzik a tőke- és a munkaerőpiac, összességében az áru- és pénzviszonyok fejletlenek. Úgy tűnik, addig nincs is esély a KGST egészében a tényleges integráció feltételeinek megteremtésére, amíg az egyes tagországokban nem jön létre a piacgazdaság. Magyarországnak ezért saját gazdasági körülményeit kell szem előtt tartania, amikor át kívánja alakítani kapcsolatait a partnerországokkal. A magyar mechanizmushoz kell igazítani a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, tudatosan vállalva egy törés jellegű változást a kapcsolatok mechanizmusának átalakításában. Ennek az alapvető változásnak a része kell hogy legyen a dollár-elszámolás bevezetése és az államközi kötelezettségek rendszerének teljes egészében történő megszüntetése. (MTI)
1989. április 19., szerda 15:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. április 19. Az EKA Sólyom Lászlót és Tölgyessy Pétert jelöli a Nemzeti kerekasztal tárgyalásainak előkészítőiül. Az MSZMP részéről ennek a bizottságnak tagjai: Forgács Imre, György István, és Tóth András voltak."
III/III jelentés FKgP tagtoborzóról Csongrád egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Lázár Ilona vagyok, V. kerület, Stollár Béla u. 12/c. Március 2-án föladtam az önök címére légipostán egy levelet, melyet Lángh Júliának címeztem... (MEGSZAKAD, ÚJRA JELENTKEZIK) ...és amelyben megköszöntem az önök nagyon jó műsorát és az összes munkatársának jó egészséget kívántam. Valószínűleg azért nem érkezett meg a levél, mert egy 20 schillingest beletettem válasz-bélyegre. Azt szeretném, hogy ha lenne olyan kedves vagy megírni, vagy üzenetben... hogy február 2-án kiadtak egy érrendszei betegségre való gyógyszert, és ez nagyon fontos lenne édesanyámnak, de a nevét nem tudom. Ha lennének szívesek megüzenni Helén névre, vagy pedig ha a nyáron kimegyek, akkor visszaküldöm a bélyegpénzt."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|