Rendszerváltás és az MTI

	Samir Budapesten
London, 1989. április 18. (BBC, Panoráma) - Jichak Samir izraeli miniszterelnök rövid időn belül másodízben érkezett Magyarországra hétfőn este. Tavaly szeptemberi látogatása után ez az újabb és előzetesen be nem jelentett utazása Budapestre azokat a feltételezéseket támasztja alá, hogy a két ország között hamarosan helyreállnak a teljes szintű diplomáciai kapcsolatok. A hírügynökségi jelentésekhez a BBC hírmagyarázója fűz kommentárt; Magyarország az 1967-es hatnapos háborút követően szakította meg kapcsolatait Izraellel. De az utóbbi néhány évben bizonyos közeledés mutatkozott a két állam között. Az izraeli miniszterelnök tavaly szeptemberi látogatását követően most újra Budapestre érkezett. S noha a zsidó világkongresszuson elhangzott feltevéseket - miszerint a hónap végére normalizálják a két ország kapcsolatait - a magyar fél cáfolta, kétségkívül megnőttek a diplomáciai viszony helyreállításának esélyei. Az élénkülő kapcsolatok magyarázatát elsősorban gazdasági okok indokolják. A kétoldalúan bonyolódó kereskedelem mellett a közös vállalatok alapítása is nagy vonzerőt gyakorol a magyar partnerekre. Hiszen Izrael mind az Egyesült Államokkal, mint az Európai Közösséggel kedvező kereskedelmi egyezményeket kötött. S a közös vállalatok termékeit e fontos piacokra vámmentesen lehetne bevinni. Ami a politikai indítékokat illeti, Magyarország újabban arra törekszik, hogy bővítse kapcsolatait a nem kommunista országokkal. Kezdeményezően lépett fel például Dél-Korea felé, noha ezzel kiváltotta a kommunista berendezkedésű Észak-Korea neheztelését. Magyarország kelet-európai szomszédjai aggodalommal vegyes érdeklődéssel figyelik a magyar külpolitika újszerű lépéseit, melyek sorában különös figyelmet érdemelnek azok a törekvések, hogy Budapest a Nyugat felé is kapukat nyisson. A magyar kormány bejelentette, hogy csatlakozni kíván a Strasburgban székelő 22 tagú Európa Tanácshoz. S most folyik a vita arról, hogy kívánatos lenne az EFTA-hoz, illetve az Európai Közösséghez való csatlakozás is. Egyelőre a külügyminisztérium kizárja az utóbbi lehetőséget mondván, hogy általában véve kívánják az ország külkapcsolatait bővíteni anélkül, hogy ez a Varsói Szerződésből való kilépéshez vezetne. Nem titok, hogy az újonnan létesült politikai csoportosulások ezt a követelést is zászlajukra tűzték. De a magyar vezetés nem kívánja a Szovjetuniót maga ellen fordítani. Ugyanakkor élni kíván a gorbacsovi korszak által biztosított szabadsággal, melynek egyik eleme a viszonylag önálló külpolitika hangoztatása. +++ 1989. április 18., kedd
Vissza »