|
|
 |
|
 |
Döntés a Csepeli Vasmű nyári leállításáról
|
1990. június 4., hétfő - Négy hétre leáll nyáron - júliusban
- a Csepeli Vasmű, mivel rendeléshiány miatt nem képesek
gazdaságosan, három műszakban folyamatosan működtetni
berendezéseiket. Az egy hónapot kéthetes fizetett szabadságuk
terhére, illetve kéthetes tervezett állásidő formájában töltik
otthon a dolgozók, akik meglepetéssel fogadták a fejleményeket. Az
állásidő tartamára ugyanis bérüknek csupán 80 százalékát fizeti a
vállalat - tájékoztatta az MTI munkatársát a Vasmű vezetőségének
döntéséről Páncélos János gazdasági igazgató.
A termelés visszafogásának oka főként a szocialista export
leállítása, jóllehet a Vasmű 1989-ben termékeinek 25 százalékát
exportálta csupán és a rubelelszámolású piacon mindössze 7
százalékát adta el. Az ellentmondás okát a 75 százalékot kitevő
belföldi piac sajátosságai adják, nevezetesen: a vasmű termékeit a
magyar gyárak olyan további termékekhez vásárolták, amelyeket a
rubelelszámolású piacon kívántak eladni. Mivel erre a lehetőség
megszünt, visszamondták a belföldi megrendeléseket, s így a tavalyi
260 ezer tonna cső helyett az idén előreláthatólag csak 200 ezerre
marad kereslet.
A Vasmű piaci helyzetét tovább bonyolítja, hogy azon vállalatok
közé tartozik, amelyek megpályázták a Montán Unió Magyarország és
Lengyelország kohászati modernizációjára felajánlott 200 millió ECU
támogatását. A pályázat feltételei között olyan kitétel szerepel,
hogy nyugat-európai országokban a pályázatot elnyert gyár nem
növelheti eladásait. Ez tehát azt jelentené, hogy a leállított rubel
elszámolású piac és a megingott belföldi piac helyett a Vasmű nem
kereshet új eladási lehetőséget Nyugat-Európában. A Vasmű ezért
többek között iráni, egyiptomi és algériai szállításait szeretné
felfuttatni. (MTI)
1990. június 3., vasárnap 21:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|