|
|
|
|
Risquet a kubai külpolitikáról (1.rész)
|
dorogman lászló, az mti tudósítója jelenti:
Berlin, 1989. április 18. kedd (MTI-tud) - Az Angolának nyújtott katonai segítséget az Afrika déli részén kibontakozó dekolonizációs folyamat tette szükségessé; mihelyt ez a folyamat lezárul, fölöslegessé válik a kubai fegyveres segítség - jelentette ki kedden tartott berlini sajtóértekezletén Jorge Risquet, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja.
A kubai politikus, aki az NSZEP KB meghívására tartózkodik szombat óta az NDK-ban, annak a véleményének adott hangot, hogy Afrika déli részén az apartheid rezsim létezése jelenti a fő problémát. Pretoria agresszív, terjeszkedő katonai rendszere destabilizálja a térség országait, amit csakis a fajüldöző rezsim felszámolásával lehet orvosolni. ez a feltétele annak, hogy a fekete kontinens déli részén fekvő országokban beköszöntsön a béke, az igazságosság és a törvényesség korszaka. A harmadik világ országainak nyújtott kubai támogatásról szólva Jorge Risquet hangsúlyozta: a katonai segítség csupán az egyik formája az internacionalista támogatásnak. Angolában például nem kevesebb mint hétezer kubai polgári szakértő (orvosok, tanítók, mérnökök stb.) tevékenykedett a katonákon kívül. Az utóbbiak közül - a rotációt figyelembe véve - 300 ezren jártak az elmúlt 14 évben az internacionalista segítség jegyében Angolában. Az új amerikai kormányzathoz fűzött elvárásokat taglalva a kubai politikus megállapította: a Bush-kormány kitart elődjének mereven Kubaellenes, agresszív és ellenséges vonala mellett. Ennek bizonyítéka Baker külügyminiszter legutóbbi nyilatkozata, továbbá az a tény, hogy az amerikai kongresszus a minap 32 millió dollárt szavazott meg a Tv Marti nevű televízióállomás fenntartására. (A Radio Martit követő Tv Marti egy 100 000 méter magasban elhelyezkedő műhold segítségével egész Kuba területét képes beszórni fellazitó, államellenes propagandaműsoraival.) A Bush-kormány első lépései arra utalnak, hogy Washington kitart a Kuba elszigetelésére irányuló blokádpolitika mellett, jóllehet ez a politika régesrég kudarcot vallott - szögezte le Risquet. Havanna változatlanul kész új alapokra helyezni a két ország viszonyát. Ennek első lépéseként készan áll arra, hogy egyenrangú felekként, az egymás belügyeibe való beavatkozást kizárva, a tárgyalóasztalnál vitassák meg a nézetkülönbségeket. (folyt.)
1989. április 18., kedd 14:44
|
Vissza »
|
|
Risquet a kubai külpolitikáról (2.rész)
|
Kuba és a Szovjetunió kapcsolatait érintve a Kubai KP Központi Bizottságának titkára hangsúlyozta: a kétoldalú kapcsolatok - a kölcsönös akaratnak megfelelően - tovább fejlődnek, tökéletesednek. Mint Mihail Gorbacsov történelmi jelentőségű havannai látogatásakor is megerősítést nyert, a testvérpártok mindegyike maga felelős az általa megvalósított politikáért, irányvonalért, módszerekért. Ennek során az egyes pártok a nemzeti sajátosságokból, a történelmi és földrajzi helyzet megszabta hagyományokból indulnak ki. A politika, a választott megoldások sokrétűek lehetnek, viszont közös bennük a szándék a szocializmus tökéletesítésére, amely a népek érdekét szolgálja - hangoztatta Jorge Risquet. +++
1989. április 18., kedd 14:53
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|