|
|
|
|
Egy indulatos röpirat ajánlata: Gazdasági hasfelmetszés
|
Miután a különféle cseppek, tabletták, injekciók lassú adagolása hatástalan, s a beteg gazdaság csak gyötrődik, már-már agonizál, Kornai professzor műtétet ajánl: a has felmetszését, és a belső szervek keménykezű helyretételét. Nem áltatja a beteget azzal, hogy nem fog fájni, s azt sem állítja, hogy a beavatkozás minden kockázat nélküli, de kilátásba helyezi: ha a beteg hajlandó elviselni az operáció megpróbáltatásait, és fegyelmezetten betartja az igencsak szigorú orvosi utasításokat, akkor gyötrelmei - miket az infláció, a deficit, a hiány és más bajok okoznak - nagy valószínűséggel megszűnnek. KORNAI JÁNOS, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének osztályvezetője, a Harvard egyetem professzora INDULATOS RÖPIRAT A GAZDASÁGI ÁTMENET ÜGYÉBEN című szellemes, közérthető tanulmányában nemcsak a műtét menetét vázolja fel, hanem javaslatot tesz az operációra történő előkészítés módjára és a posztoperatív teendőkre is. alc. Szabaddá tenni a gazdaságot Mindenekelőtt azt ajánlja, hogy állítsuk vissza a magántulajdon természetes jogait. Legyen teljes a magánszektor szabadsága; legyen szabad az üzemkapacitás mérete, az ár, a foglalkoztatás, a pénzkölcsönzés, a felhalmozás, bárminemű valuta kivitele és behozatala az országba, miként a külkereskedés is. Hamis jelszónak minősíti a szektorok esélyegyenlőségét, hiszen a szektorok nem azonos helyzetből indulnak. Nem a gazdaság egészének, hanem a MAGÁNSZFÉRÁNAK A LIBERALIZÁLÁSÁT JAVASOLJA, AMIVEL SZEMBEN AZ ÁLLAMI SZEKTOR KORLÁTOZÁSÁT TARTJA SZÜKSÉGESNEK. Meg kell akadályozni, hogy a hatalmas erejű állami szektor elszívja a hitelt, a beruházási forrásokat, a devizát a magánszektor elől. El a kezeket a magánszektortól, és igenis tegyük rá a kezünket az állami szektorra - vélekedik, szemben a mai gyakorlattal, amelyre a magánszektor bürokratikus korlátozása és az állami szektor liberalizálása a jellemző. Az indoklás tömören: nem tarthat igényt azonos elbánásra az, aki a maga pénzét költi, és az, aki az államét. Maga a stabilizációs műtét egy éves előkészítés után meghatározott napon indulna, és további egy éven belül nagyjából be is fejeződhet. Az egyes elemeit be kell jelenteni a nyilvánosságnak. (folyt.)
1989. december 18., hétfő 13:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Gazdasági hasfelmetszés 2.
|
A főbb elemek: az infláció leállítása, a költségvetés egyensúlyának helyreállítása, a makro színtű kereslet kézbentartása és az ésszerű árak kialakulása. alc. Az infláció nem természeti csapás Az infláció leállítása? Hogy ez csupán elhatározás kérdése lenne? A röpirat sarkosan fogalmaz: "Azért van infláció, mert a jelenlegi pénzügyminiszter és elődei úgy határoztak, hogy LEGYEN infláció. Az infláció csak akkor szűnhet meg, ha a jelenlegi pénzügyminiszter vagy utódai úgy határoznak, hogy NE LEGYEN infláció. Az infláció nem természeti csapás, hanem azt a kormányok, illetve a kormányok mögött álló politikai erők hozzák létre, és csak a kormányok, illetve az azok mögött álló politikai erők képesek leállítani." Az éles fogalmazáshoz bizonyító erejű tények, érvek csatlakoznak. Az infláció leállításának szükségességét nemcsak az indokolja, hogy a lakosság szenved miatta, hogy az emberek kezében szétolvad a nehezen összekuporgatott megtakarítás, s mindez nyugtalanítóan hat. Az infláció lehetetlenné teszi a gazdasági tisztánlátást, a racionális kalkulációt. Inflációs körülmények között nem érvényesülhet a piaci gazdaság szelektívitása, amely a nem hatékony termelőről bebizonyítja, hogy életképtelen. Hiszen bármilyen rossz munka folyik is a gyárban, áremelés segítségével a felesleges kiadások könnyen fedezhetők. "Aki árat akar emelni, annak sohasem kell bevallania, hogy esetleg ő végzett rossz munkát, hiszen mindíg hivatkozhat arra, hogy a költségei emelkedtek." Jó, jó, mondja az olvasó, de miként tudja a professzor csak úgy hipp-hopp leállítani az inflációt? Receptje roppant egyszerűnek tűnik. (Mint minden bonyolult dolog megoldása Kolumbusz tojásától a gordiuszi csomóig.) A makro szintű keresletet nem engedi szabadjára, az állami vállalatok költségét a műtét idejére törvényes előírásokkal kordába szorítja. Ez harmonikusan történne a költségvetés egyensúlyának helyreállításával, ami nem kevésbé drasztikus módszereket követel. alc. Növekvő jövedelmek adója Mindenekelőtt azt, hogy a műtét terve annyi költségvetési bevételt irányozzon elő, amennnyi teljes biztonsággal fedezi a kiadásokat. Ehhez azonban a jelenlegitől gyökeresen különböző adópolitika társul. Kornai nem progresszív, hanem lieneáris adózást javasol. Olyan jövedelemelosztást, amely erősen ösztönöz arra, hogy a társadalom EGÉSZÉNEK összes jövedelme növekedjék, mert ez a feltétele annak, hogy a legszegényebbeké is ÁLLANDÓAN nőjön. (folyt.)
1989. december 18., hétfő 13:10
|
Vissza »
|
|
Egy indulatos röpirat 3.
|
Akinek kétségei lennének afelől, hogy ilyen körülmények között a költségvetés is beveheti a maga számára szükséges pénzmennyiséget, azt a röpirat a többi között így győzi meg: "Nem az a pénzügyminisztérium jut a legmagasabb adóbevételhez, amely stagnáló vagy vészes lassúsággal növekvő nemzeti jövedelemre veti ki a legmagasabb adókulcsot. Ennél sokkal nagyobb a bevétele annak a pénzügyminisztériumnak, amely elkerüli a túl mgas adókulcs adta ellenőrzést, utat nyit a nemzeti jövedelem gyors növekedésének, és arra alacsonyabb adókulcsot kivetve is több adót képes beszedni." A Kornai János által ajánlott stabilizációs műtét legkényesebb problémája a bér. Elengedhetetlennek tartja, hogy az állami szektor béreire felső korlátot állapítsanak meg még akkor is, ha ez csökkenti a vállalatvezetők önállóságát, és nehezíti a termelési tényezők optimális kombinációjának kialakítását. Amíg ugyanis az állami tulajdon van túlsúlyban, addig csak bürokratikusan lehet szembeszállni az alulról jövő béremelési nyomással. "Ha ez nem sikerül, az egész műtét kudarcot vall" - állítja a szerző. Az ésszerű árak kialakulását sem bízza nyomban a piacra, hiszen nem vélhető, hogy a műtőasztalon fekvő, felmetszett hasú gazdaság piacként képes viselkedni. A főbb árparaméterek - a devizaárfolyam, a kamatláb, a földbérleti díj - megszabása mellett azt is elkerülhetetlennek tartja, hogy az állami szektor termékeinek egy részére kezdetben kötelező árat írjanak elő. (Ehhez a világpiac és a hazai magángazdaság árarányai adnának támpontot.) A mesterséges árakra csak addig volna szükség, amíg a kereslet és a kínálat viszonylagos egyensúlyba kerül, és kialakítja az ésszerű árakat. "Olyan műtétet ajánlok, amelyet még soha, egyetlen ország sem végzett el" - írja a professzor. A röpirat utószavában pedig azt is közli, hogy mindezt kinek, s milyen alkalomból ajánlja. "Annyi évtized után először tűnik úgy; lesz olyan parlament és olyan kormány, amely elé bizalommal terjeszthetem elgondolásaimat. És ráadásul ez a jövendő parlament és kormány rettenetes nehézségek közepette fog hozzákezdeni munkájához. Ha tehát felgyűlt bennem valami mondanivaló, most van az a pillanat, amikor ezt közölnöm kell." (MTI-Press)
1989. december 18., hétfő 13:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|