|
|
|
|
A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 16., szombat - A magyar társadalom fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt négy évtized bebizonyította a rendszer életképtelenségét, megérlelődött a rendszerváltás szüksége, a fordulat azonban még nem kezdődött el - hangsúlyozta Gazsó Ferenc, a Demokratikus Magyarországért (DMM) előkészítő bizottságának tagja, a mozgalom zászlóbontó nagygyűlésén szombaton a zsúfolásig megtelt Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában. Szólt arról is, hogy nemcsak a visszarendeződés veszélye fenyeget, hanem az is, hogy fogytán a társadalom türelme, a nép gyors változást akar, gazdasági fellendülést, a népfelség elvének érvényesülését. Ezt kívánja elősegíteni a mozgalom, amely együttműködésre törekszik valamennyi jószándékú és becsületes állampolgárral.
A megnyitó után Sinkovits Imre színművész felolvasta a DMM ideiglenes működési szabályzatának és alapító nyilatkozatának tervezetét. A működési szabályzat egyebek közt rámutat, hogy a DMM politikai tömegmozgalom, tagjai a társadalom békés, demokratikus átalakítását tartják a legfontosabbnak. A mozgalom céljai megvalósítása érdekében helyi és országos politikai fórumokat, akciókat szervez. Egyenrangú együttműködést és támogatást ajánl minden szervezetnek a közös célok megvalósításában. Munkájában részt vehetnek más politikai szervezetek, pártok vagy mozgalmak tagjai is. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 14:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (2. rész)
|
Ezt követően Pozsgay Imre államminiszter tartott előadást. Bevezetőjében egyebek között arról szólt, hogy a Demokratikus Magyarországért Mozgalom - amely nem új versenytársként jelentkezik a politika színterén - nemzeti egységért, közmegegyezésért kiált, s a diktatórikus szocializmusból, egy államszocialista berendezkedésből a demokratikus jogállamba, alkotmányos viszonyokra való áttérést tűzte célul. A DMM nem fog perlekedni a pártokkal- mondotta -, nem kívánja kérdéssé tenni szerepüket, funkciójukat, új vállalásaikat a nemzet, az ország megújításáért. Valami mást akar. Tartalmat adni - ha teheti, éppen a néppel összefogva - annak a szándéknak, hogy az is jelen lehessen ebben a politikai átalakulásban, aki ma még nem tudja eldönteni, hogy pártokhoz csatlakozzon-e. A demokratikus átalakulás békés úton példátlan a magyar történelemben, de Kelet-Közép-Európa történelmében is. Ezért ez a mozgalom - elismerve más kezdeményezések jelentőségét - mindenekelőtt új dimenziójával kívánja megkülönböztetni magát a társadalomban. Cselekvési lehetőséget kíván teremteni a ma még hallgató népnek, hiszen egy lesütött szemmel járó társadalomnál veszedelmesebb dolog nincs a békés átmenetben. - A DMM - a nemzeti párbeszéd intézményeként - nem sajátítja ki más mozgalmak, pártok politikai törekvéseit; egy civil társadalom öntudatát próbálja építeni, az értelmiségre mindig is jellemző alázattal. Mi azt mondjuk: ifjúság, idősek, szegények, tisztes jólétben élők és vállalkozók, gondoljuk át együtt, tudunk-e magunkon segíteni. Az államminiszter ezután - végigtekintve a széksorokban ülő, különböző nézeteket valló ismert és ismeretlen hallgatóin - a tolerancia szükségességére hívta fel a figyelmet, s arra, hogy különböző világnézetű emberek is cselekedhetnek közösen. Abból, hogy ezek az emberek most eljöttek, érzékelhető, hogy nyugalmat teremtő, de ugyanakkor radikális és kérlelhetetlen lesz a politikai átalakulás hazánkban. - Mi, értelmiségiek még nem tettük meg a fordulatot - mondotta. - De bizonyos értelemben a nép már igen, s ez esetben követnünk kell a népet és nem követésre felszólítani. (folyt. köv.)
1989. szeptember 16., szombat 14:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (3. rész)
|
A mozgalom elhatárolja magát attól a szociális demagógiától, amely megfeledkezik arról, hogy nem ez a kormányzat, nem ez a rezsim hozta a válságot az országra - emelte ki. Ennek a kormányzatnak és parlamentnek egyvalami jutott osztályrészül: görnyedni az elődök öröksége alatt és a nép bizalmáért kapaszkodni, s kitartani addig, amig kikristályosodott politikai intézmények lesznek hazánkban. Az országgyűlésnek egyet kell még tennie: megalkotni azokat a törvényeket, amelyek átvezetnek a szabad választásokhoz, a jogállam, az alkotmányosság európai értelmű megteremtéséhez. A mozgalom ehhez is támogatást kíván nyújtani. Pozsgay Imre végezetül arról szólt, hogy a DMM elhatárolja magát mindenekelőtt azoktól, akik a visszarendeződést akarják, ám azoktól is, akik az elmúlt korszak értékeiből csupán a pártérdekük szerinti értéket tudják felfedezni. (folyt. köv.)
1989. szeptember 16., szombat 14:49
|
Vissza »
|
|
A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (4. rész)
|
Az alakuló ülést táviratban üdvözölte Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Németh Miklós miniszterelnök levelet küldött az alakuló közgyűlés résztvevőinek. Ebben egyebek közt azt írta, hogy hazánkban a politikai, társadalmi és erkölcsi válság az utóbbi hetekben sajnos aggasztóan tovább mélyült. Egyre több a türelmetlen indulat, a szélsőséges megnyilatkozás és egyes politikai csoportok a hatalom kizárólagos megragadására törekszenek. Magyarország a több mint egy éve megnyílt elágazásához érkezett. Lehet, hogy ezekben a hetekben, illetve napokban dől el, hogy ki tudjuk-e használni páratlan történelmi esélyünket a demokratikus jogállam megteremtésére, vagy olyan konfliktusok sorozata tör ki, amely beláthatatlan időre visszaveti fejlődésünket, eltorlaszolja számunkra Európához és a világhoz vezető utat. Ebben a helyzetben örömömre szolgál egy olyan politikai erő színrelépése, amely a nemzeti összefogást és egységet tűzte zászlajára, s a békés átmenetre mozgósít - írta a kormányfő. A vitában Bihari Mihály politológus egyebek közt arról szólt, hogy a DMM elutasítja a Marxista ideológia uralmát, a bolsevizmust, a diktatórikus szocializmust. Mint mondta a Marxi kommunizmus negatív utópia, ezért megvalósíthatatlan. Szólt arról is, hogy meg kell szabadulni az ideológia uralmától, mert reális veszély az egyetlen helyesnek kikiáltott ideológia érvényre jutása. A mozgalomnak a többi politikai erővel összefogva be kell bizonyítania, hogy nem a nép, a magyarság került válságba. Kósa Ferenc filmrendező azt hangsúlyozta, hogy az önkényuralomhoz szokottak nem akarnak demokráciát, a diktatúra haszonélvezői írtóznak a megmérettetéstől. Ezért nagy kérdés, hogy lemondanak-e békésen kiváltságaikról. Vitányi Iván, az Új Márciusi Front tagja rámutatott a DMM nem vetélytárs, mert ugyanazt akarja, mint az UMF, és a politikai pálya elég széles, hogy ketten, de akár többen is elférjenek rajta azonos célokkal. Kiemelte: abban bízik, hogy 1956 véres forradalma után eljön a mi dicsőséges és győztes forradalmunk. Szokolay Sándor zeneszerző szerint éretlen a nép, hogy ilyen nehéz helyzetben tanulja meg a demokráciát, ezért van nagy szükség a mozgalomra. Idézte Kodály Zoltánt, aki szerint egyszerre kell magyarnak és európainak lenni. Boda János siómenti tsz-elnök arról szólt: tíz éve döbbent rá, hogy a termelőszövetkezet nemcsak termelőhely, hanem a társadalom, a politika és a kultúra műhelye is. A tsz-eknek ezért fel kell használni helyi hatalmi súlyukat a térségek önkormányzatának megteremtésére, a falvak, városok önszerveződő tevékenységének elősegítésére. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 14:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (5. rész)
|
Valamennyi felszólaló hangjában érezhető volt az aggodalom, de egyúttal reménykedve szóltak a demokratikus Magyarország megteremtésének békés lehetőségéről. Ahogy Sántha Ferenc író fogalmazott: véráldozat nélkül kell végigmenni a szakadék szélén. A Magyar Demokrata Fórum egyik tagja keményen bírálta az Ellenzéki Kerekasztalt, mert az meg akarja fosztani a népet attól a lehetőségétől, hogy közvetlen módon válassza meg a köztársasági elnököt. A nagygyűlés résztvevői ezt követően megalakultnak nyilvánították a Demokratikus Magyarországért Mozgalmat, s elfogadták az alapító nyilatkozatot, valamint az ideiglenes működési szabályzatot. A mozgalom ideiglenes elnökévé közfelkiáltással Pozsgay Imrét választották meg. Az elnökség tagja lett Bihari Mihály egyetemi tanár, Király Zoltán országgyűlési képviselő és Vigh Károly a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság elnöke. A főtitkári teendőket Gazsó Ferenc egyetemi tanár látja el. Pozsgay Imre rövid zárszavában a tisztségviselők nevében megköszönte a bizalmat. Hangsúlyozta, hogy megbizatásuk ideiglenes jellegű, ennek a folyamatnak a demokratikus lezárása a küldöttgyűlés feladata lesz majd. Az ezt követő nemzetközi sajtótájékoztatón Pozsgay Imre válaszalt az újságírók kérdéseire. A visszarendeződés veszélyével kapcsolatban elmondta, hogy minél többen figyelmeztetnek erre, annál kisebb a veszély. Ám az is igaz, hogy vannak olyan irányzatok, amelyek meggyőződéssel kötődnek egy korábbi berendezkedés viszonyaihoz. S képviselőik között akad, aki az erőszaktól sem riad vissza. Egyedül ők azonban nem jelentenek igazi veszélyt, de a szélsőséges megnyilvánulások, bármely oldalról jönnek is, nagy zavart kelthetnek. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a DMM a választásokon állít-e majd jelölteket, Pozsgay Imre kijelentette: a mozgalom nem kíván részese lenni a választási küzdelemnek. Ha az MSZMP kongresszusán a reformkommunisták nem kerülnének a párt centrumába, elképzelhető-e, hogy a DMM ad majd otthont nekik - kérdezte az MTI munkatársa. Pozsgay Imre válaszában azt hangsúlyozta: nincs olyan aggodalma, hogy a reformerőknek visszavonulási terepet kellene szervezni. A DMM szívesen látja sorai között az MSZMP reformereit, miként más pártok képviselőit is. Hozzátette azonban, hogy a DMM párttá szerveződését a mai politikai helyzetben nem lehet kizárni. Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Központi Bizottság tudott a mozgalom megalakulásáról, s a párt reformerői rokonszenveznek a DMM-el, erről tanúskodik Nyers Rezső üdvözlő távirata is. (MTI)
1989. szeptember 16., szombat 16:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|