|
|
 |
|
 |
Budapesti jelentés
|
München, 1989. március 30. (SZER), Magyar híradó) - Újabb fejlemény
a hévízi tó ügyében. Hallgassák meg Szekeres László budapesti
tudósítását:
- Már évek óta folyik a harc a világ második legnagyobb meleg vizű
tavának megmentéséért, illetőleg tönkretételéért. Hiszen nem lehet
másképpen minősíteni azt a tusakodást, amit egyrészt
felelősségteljes és jó szándékú emberek, másrészt pedig a
bányászati-ipari lobbi nagyhatalmú klikkje között folyik. Ez
utóbbiak önérdekű fellépése az úgynevezett eocén program
megvalósítása során már eddig is több mint 50 milliárd forint
ráfizetésbe került az országnak, most pedig azt az egyedülálló
természeti kincsünket igyekeznek tönkretenni, mely sok tízezer
embernek hozott és hozhatna még gyógyulást, az országnak pedig
komoly valutabevételt.
És ami abszurd komédiává teszi a tragédiát! Mind ehhez az a két
minisztérium, illetve miniszter asszisztál, akiknek elsődleges
feladata lenne a leghatározottabban fellépni az ügyben - de a másik
oldalon. Ezek a Szociális és Egészségügyi, valamint a
Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumok.
Március 29-én az Országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint
kereskedelmi bizottsága is tárgyalta a kérdést. Mivel nekik csak
javaslattevő jogkörük van, döntési nincs, a kialakult vita - mert
sajnos itt sem hajlandó mindenki az ország hosszú távú érdekeit
figyelembe venni - végeredménye egy felhívás lett, melyben a két
bizottság tagjai szorgalmazzák, tegyék a hévízi tavat a
világörökség részévé.
A jövőre nézve fontos előrejelzés dr. Pap Elemér figyelmeztetése az
érintett miniszterek felé: az elkövetkezendő időkben a honatyáknak
már joguk lesz bizalmatlansági indítvánnyal is élni. Dr. Csorna
László keszthelyi tisztviselő már évek óta a hévízi tó bajnoka. Ő
volt az, aki három évvel ezelőtt az ország közvéleménye elé vitte
az ügyet, ő irányította rá a figyelmet. Megkérdeztem: mi a
véleménye a mostani helyzetről?
- A jelenlegi helyzetben nem tanácskozgatni kell, és nem
ráolvasásokat csinálni. A hévízi tó felbecsülhetetlen nemzeti
kincsünk, melyet minden áron védeni kell. Nem létezhetnek korlátozó
tényezők, és fontosabb, úgynevezett nemzetközi érdekek. A tó
agonizál, s ennek fő oka a nyírádi bánya. Hűl a víz, megbomlott a
vízháztartás, töredékére csökkent a vízcserélődés. Ezeket meg kell
szüntetni azonnal, az utolsó pillanatban vagyunk. Két halott tó már
van. A tapolcai tavas barlang majdnem száraz, egy métert süllyedt a
vízszintje, és a tapolcai tó is közel áll a kiszáradáshoz.
Arra a kérdésre: mi a legközelebbi lépésük, Csorna László ezt
válaszolta: - Áprilisban vagy májusban tárgyalja a kormány az
ügyet. Ezt a döntést még megvárjuk, ettől függ további
tevékenységünk.
Nem ártana - úgy érzem -, ha a kormány végre komolyan olyan
emberekre is hallgatna, akik nem regionális érdekekért harcolnak,
hanem az ország, az egész nemzet jövőjét áttekintve, távolabbi
érdekeiket is nézve gondolkodnak. +++
1989. március 30., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|