Rendszerváltás és az MTI

	Vámháború
Alig negyed éve azt mondtam a rádióban, hogy a kormányzat piros pontot érdemel, mert nem ijedt meg a november 7-iki népvándorlástól, és nem vonta vissza a korábban szakszerűtlen liberalizmussal megállapított lakossági vámfeltételeket. Most visszavonom a piros pontot és két fekete pontot adok. Kettőt, mert egyszerre két súlyos hibát is vétett: - Előre bejelentve erősen megszigorította a vámfeltételeket, vagyis körülbelül azt vezette be, amit eleve kellett volna. - Mivel mindenki, még az illetékes hivatalnokok is tudták, hogy az importáló turizmus fő tárgya a mélyhűtő, a vámkorlátozással egyidejűleg felemelték a mélyhűtők árát is. alc. Az illetékesek naívitása Az illetékesek naívságát mi sem jellemzi jobban: meglepetéssel tapasztalták, hogy a háromnapos ünnepen megindult az ország Bécs felé. Mindenki igyekezett kihasználni az utolsó alkalmat, hogy megtakaríthasson. Miért ostorozom mégis a kormányzatot, ha csak azt csinálta, amit magam csináltam volna eleve? Azért, mert alapvető minőségi különbséget látok valamely eredeti intézkedés és a módosítgatások között. Ne várjon tekintélyt az a kormányzat, amely intézkedéseinek tartósságára nem lehet számítani. A lakosság tudja is ezt. Megtanulta az elmúlt negyven év alatt, hogy minden lehetőséget azonnal és mohón ki kell használni, mert mindíg várható a korlátozó módosítás. A vállalatokat és a költségvetési intézményeket mindíg arra biztattuk, hoy takarékoskodjanak, ne költsék el a folyó évben a pénzüket, hanem tartalékolják nehezebb időkre. Akik megfogadták e tanácsot, mindíg ráfizettek, mert jött a rendelkezés, s a tartalékokat zároltuk. Aztán megbotránkoztunk azon, hogy a vállalatok és intézmények minden évben elköltik, ha kell elpocsékolják a pénzüket, vigyáznak, hogy semmi ne maradjon. Az elmúlt negyven év során a lakosságot sokszor becsaptuk. Az áremelések előtt igyekeztünk megnyugtatni őket, hogy nem lesz áremelés. Tettük ezt attól a hamis társadalmi érdektől vezettetve, hogy elkerüljük a felvásárlási lázat. Az fel sem merült, hogy minden felvásárlási láznál nagyobb kár származik abból, ha a lakosság nem bízik a vezetők szavában. (folyt.) 1989. április 17., hétfő 14:36
Vissza »

	Vámháború 2.
Mire hivatkozva született a vámkorlátozás? Az ország devizahelyzete nem bírja el a lakosság jelentkező devizaigényét. Ez az érvelés igaz lett volna akkor, amikor az előző laza feltételekkel megállapították, de nem volt igaz most, amikor visszavonták. Az érvelés most azért hamis, mert nem azonos valaminek a szabályozása és a kiadott kedvezmények megvonása. Akkor elegendő lett volna a devizahelyzetre hivatkozni. Most azonban figyelembe kellett volna venni, hogy mit árt a társadalomnak, a hatalom tekintélyének a visszavonás. Az tény, hogy az ország nehéz devizahelyzete nem teszi kívánatossá a százmillió dollárokra rúgó devizaigényt, de az már nem, hogy ez nagyobb baj mint az, hogy a lakoság becsapva érzi magát. Ha nem volt baj milliárdokat felvenni a hibás gazdaságpolitikai célokra, ha ezért máig nincsenek felelősök, akkor nincs erkölcsi alapunk azt mondani, hogy elviselhetetlen a nagy lakossági deviza igénybevétel, ami évenként tizedét sem teszi ki az állam korábbi évenkénti hitelfelvételének. alc. Egy nyugati bevásárlás többet hoz, mint egy havi munka Én nem is azt tartottam a legnagyobb hibának, hogy a lakosság fogyasztja a devizát. Mert évtizedekig nem volt rá módja, most jogos lehetett az igénye, hogy a nagy adósságból ő is kivegye a maga részét, visszafizetnie úgyis neki kell. Sokkal nagyobb hiba, hogy egy nyugati bevásárlás több jövedelmet hoz, mint egyhavi munka. Ez aztán egyre jobban deformálja a lakosság viselkedését. Eddig is az volt a legnagyobb bajunk, hogy munkával szinte sehol sem lehetett annyit keresni, mint üzleteléssel, ezt most kiterjesztettük egy újabb területre. Az elmúlt tizenöt év legnagyobb vívmányának azt tartom, hogy a lakosság a nehéz helyzetre, a csökkenő reálbérekre és reálnyugdíjakra a munkaidejének meghosszabbításával reagál. Amíg a lengyelek a szabadídejükben a szomszédos országokban batyuznak, addig nálunk háztájiznak, házat építenek, autót javítanak... Ennél a viselkedési formánál nincs is a modern korban nagyobb záloga az optimizmusnak. Bosszantott tehát, hogy a kormányzat gazdaságilag megalapozatlan vámliberalizmust vezetett be. A gazdasági megalapozottságnak csak egyik, szememben nem is a legelső oka volt a devizahelyzet. Sokkal inkább az, hogy az adott bérszínvonal és a belföldi árarányok, árukínálat mellett a lakossági import igen jövedelmező. Márpedig nem jó az, ha a bécsi bevásárlás egyetlen napja jövedelmezőbb lehet, mint az egy havi munka a gyárban, az iskolában, az íróasztal mellett. (folyt.) 1989. április 17., hétfő 14:37
Vissza »

	Vámháború 3.
A nagyvonalú vámintézkedések másik negatív következménye az volt, hogy az osztrákok is láthatják, folyik a szemetelés nálunk. Ausztria még nyugati mértékkel mérve is nagyon tiszta ország, ott semmivel sem járathatjuk le jobban magunkat, mint a szemeteléssel. Tudom, hogy ez sem szempont azoknál akik a vámintézkedéseket hozzák, de annak kellene lennie. alc. A leghatékonyabb import A kormányzat számára van ennél is jobb érvem: az utóbbi negyven esztendő két leghatékonyabb importját a lakosságnak köszönhetjük: a mélyhűtő szekrények és az elektronikai berendezések behozatalára gondolok. Ha nincs módja a lakosságnak, hogy tettekkel szavazzon amellett, hogy a jelenlegi helyzetben a leggazdaságosabb lakossági beruházás a mélyhűtő, soha nem jutott volna hozzá. Van nekünk egy minisztériumi szintű hatóságunk, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Ez azonban már tíz éve nem hitte el, hogy a ház körüli mezőgazdaság legjobb beruházása a mélyhűtő. Az egyszerű ember belátta ezt, sőt mások is. Erre abból következtetek, hogy felemelték az árát. Azt ugyan nem tudom elképzelni, hogy a vámkorlátozásokkal egyidejű áremelés tudatos szabotázs lenne. Ennyi leleményességet ki sem nézek az illetékesekből. Még egy szabotázs szervezésben jártas szervezetnek is szegény a fantáziája ahhoz, hogy kitalálja, hogyan lehet botrányos helyzetet teremteni az ország felszabadulásának ünnepén a nyugati határon: csak arra van szükség, hogy az utolsó lehetőség kihasználásán elgondolkodókat egy áremeléssel lehet még serkenteni, hogy utazzanak. Sajnos nálunk az ilyenbe nem bukik bele senki. Hosszú távon talán még hasznosabb lakossági import volt az elektronikus berendezéseké. A korábbi években a kormányzat költötte a devizát a nagykapacitású számítógépek importjára, amelyek aztán nem is lettek kellőképpen hasznosítva. Azt ebben a szakmában mindenkinek tudnia illett volna, hogy a drága számítógépek csak ott hoznak gazdasági és szellemi eredményeket, ahol előzőleg a széles rétegek olcsó, kisteljesítményű gépeken tanulják a használatukat. Szilárd meggyőződésem, hogy a behozott hűtőládák, és az a tény, hogy remélhetőleg a jövőben jobban lesz hazai kínálat ebből is, nagyobb gazdasági haszonnal jár, mint amennyibe a nagyvonalú vámintézkedések kerültek. Sokkal kevesebb zöldség, gyümölcs, hús megy veszendőbe. Sokkal javul a táplálkozási kultúra, aminek az egészségügyi hatása önmagában nagyobb lehet, mint a deviza ráfordítás. (folyt.) 1989. április 17., hétfő 14:37
Vissza »

	Vámháború 4.
A falusi háztartásban a mélyhűtő jelentősen javít az asszonyok helyzetén, csökkenti munkájukat. Ennél sokkal többel tartozunk a nőknek, akiket aránytalan nagy mértékben munkavállalásra kényszerítettünk azzal, hogy lehetetlenné vált egyetlen fizetésből eltartani a családot. Az ilyen sem jut soha az illetékes tisztviselőknek eszébe. A legnagyobb haszon azonban abból származna, ha az illetékes kormányhivatalokban megtanulnák, hogy sokkal megfontoltabban, megalapozottabban kell határozni, rendeleteket hozni, mert a megváltoztatások, a módosítgatások nagy népgazdasági kárral, számunkra pedig esetleg még állásvesztéssel is járhatnak. (MTI-Press) 1989. április 17., hétfő 14:38
Vissza »