Rendszerváltás és az MTI

	A SZOT ülése (1. rész)
1989. március 31., péntek - Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megvitatta új alapokmányának tervezetetét. Mint ismeretes, a szaktanács legutóbbi ülésén több részletében felfüggesztette a szakszervezetek eddigi alapszabályát, hogy a tisztújítások során megvalósulhasson a mozgalom szervezeti, tartalmi megújítása. A szaktanács elé két vitaanyagot terjesztettek; a szakszervezetek országos tanácskozása által megbízott Alapokmányt Előkészítő Bizottság tervezetét és a SZOT elnökségének ennek alapján kidolgozott javaslatát. Az írásos dokumentumokhoz Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: az új alapokmánytól nem várható, hogy önmagában, felülről megoldja a szervezet belső konfliktusait. Elvárható viszont, hogy szilárd alapokat biztosítson a további működéshez, ahhoz, hogy egyetlen szervezet se távolodjon el a szövetségtől, s ne gyengítse, hanem inkább erősítse a mozgalom szervezeti egységét. Ez azért fontos, mert a mozgalom ereje tagsága tömegességében, szervezeti egységében, tehát szövetség jellegében rejlik - mondta. Rámutatott, hogy az új alapokmány tervezete csupán a majdani országos szövetségre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kimondja, hogy a szakszervezetek egyetlen funkció teljesítését vállalják: a bérből és fizetésből élők érdekeinek képviseletét és a szakszervezeti tagok érdekeinek védelmét. A tervezet hitet tesz a mozgalom politikai pártoktól való függetlensége, illetve a baloldali mozgalmak legjobb hagyományainak továbbvitele mellett. A szövetségi rendszer felépítéséről szólva kiemelte: az országos szövetséget az országos szakmai, ágazati és rétegszervezetek, illetve országos szövetségek hozhatják létre, s a jelenlegi elgondolások szerint tagjai is csak ezek lehetnek. Az alapokmány azt nem kívánja korlátozni, hogy milyen taglétszámú szervezetek csatlakozhatnak az országos szövetséghez. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az alapokmány tervezete nem foglalkozik a tagszervezetek struktúrájával, a mozgalom új szervezetének felépítését mégsem lehet a véletlenre, az esetlegességre bízni, mert ez káoszt, anarchiát okozna, kockáztatná a szakszervezeti mozgalom egységét. Erre vonatkozóan az országos tanácskozás döntései az irányadóak, s azokat kell a választási folyamatban érvényesíteni. (folyt.köv.) 1989. március 31., péntek 15:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A SZOT ülése (2. rész)
A SZOT titkára szerint tisztázni kell azokat a fogalmakat, amelyeket ma ugyan sokan használnak, de sokféleképpen is értelmeznek. Az egyik ilyen a konszenzus, azaz az egyezség elve, amely a szakszervezeti mozgalomban a kisebbség álláspontjának figyelembe vételét is kell hogy jelentse. A mozgalom a jövőben csak néhány kérdésben kíván a többségi elv alapján dönteni. A mozgalom demokratizálódása fejeződik ki a SZOT elnökségének abban a javaslatában is, hogy az új szervezeti struktúrában a szakszervezetek vezető testületeibe az egyenrangú tagszervezetek lehetőség szerint létszámarányosan delegálják majd képviselőiket. A SZOT titkára javasolta, hogy a szaktanács a tervezetet bocsássa tagsági vitára, amelynek alapján majd a szakszervezetek előrehozott, rendkívüli kongresszusa dönt új alapokmányának elfogadásáról. (folyt.köv.) 1989. március 31., péntek 15:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A SZOT ülése (3. rész)
Rományi Béla, az előkészítő bizottság tagja rámutatott, hogy a bizottság által készített tervezet, illetve az annak alapján kidolgozott elnökségi javaslat között néhány pontban jelentős eltérés van; például az egyének tagdíját és az egyes szervezetek szövetségi tagdíjának mértékét illetően. A bizottság anyagában az egyik lehetőségként az szerepel, hogy saját tagjaik körében a tagsági díjról maguk az érintett szakszervezetek döntsenek. Az elnökség ezzel szemben egységes tagdíjfizetési gyakorlatot ajánl minden tagszervezet számára. A vitában többen hangot adtak annak a véleményüknek, hogy mind a két tervezetet bocsássák tagsági vitára, hiszen a bizottság arra kapott megbizatást az országos tanácskozástól, hogy dolgozza ki, s majd nyújtsa be a kongresszusnak az új alapokmány-tervezet szövegét. Mások viszont amellett szóltak, hogy csak az elnökség anyagát terjesszék a tagság elé, mert az országos tanácskozás sem az elnökséget, sem pedig a szaktanácsot nem mentette fel feladatai, felőssége alól, ííy ebből következik, hogy ezért a dokumentum-tervezetért is e két testületnek kell vállalnia a felelősséget. Ezt az álláspontot erősííette meg Kósáné Kovács Magda is, aki idézte az országos tanácskozás ide vonatkozó állásfoglalását. Ez azonban nem jelenti azt - mondta -, hogy a szakértői bizottság javaslatát nem kellene megismertetni a tagsággal. Élesen vetődött fel a hozzászólásokban a területi, megyei szakszervezeti szervek helye, szerepe az új szervezeti formában. Többen felvetették, hogy ezek a területi szervek, miért ne lehetnének önálló tagszervezetei az országos szövetségnek. Mások szerint viszont a szmt-knek megyei szövetségi funkciókat kell ellátniuk, ezért nem indokolt önálló képviseletük az országos szövetségben. A szervezeti kérdésekkel kapcsolatban hangzott el az a bírálat, hogy a szakszervezeteket annyira lekötik saját, belső ügyeik, hogy az események elhaladnak mellettük. A felszólaló, Kőhalmi Vilmos ezzel összefüggésben utalt a forint újabb leértékelésére, a péntek reggel bejelentett áremelésekre, amelyek egyben a dolgozók munkájának, bérének leértékelését is jelentik. A felszólalók egy része kitért arra is, hogy valamilyen reális határt kellene szabni a különféle testületek, így az elnökség és a szaktanács létszámának, mert ha túl sokan dolgoznak bennük, működésképtelenné válnak. A tagdíjak kérdése is sok hozzászólásban felmerült. Nagy Sándor, a SZOT titkára ezzel kapcsolatban kifejtette: a tagsági díjak mértékéről egyedül a tagság határozhat. Arra viszont ügyelni kell, hogy a szövetségi tagság sehol se jelentsen kétszeres tagdíjfizetést. (folyt.köv.) 1989. március 31., péntek 17:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A SZOT ülése (4. rész)
Mivel a csaknem 6 órás vita végére a szaktanács időközben határozatképtelenné vált, a jelenlévők azt javasolták: vitassák meg ismételten az iparági-ágazati szakszervezetekben SZOT-tagjaikkal, köztük az ülésről távolmaradtakkal is az alapokmány tervezetét, s döntsenek arról, hogy alkalmasnak tartják-e azt tagsági vitára. Ha nem alakul ki egyetértés, akkor egy hét múlva ismételten összehívják a SZOT plénumát. A résztvevők ezt követően a szakszervezeti (munkavállalói) képviselet szabályozásának alapelveiről, majd május 1-je előkészületeiről hallgattak meg tájékoztatót. Egyetértettek abban, hogy a felvonulások, gyűlések, s az azokat követő majálisok tükrözzék az ünnep szakszervezeti jellegét, fejezzék ki a munkásünnep hagyományait. A szakszervezetek május 1-jei jelszavait a vasárnapi Népszava közli. (MTI) 1989. március 31., péntek 18:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »