|
|
 |
|
 |
A SZOT ülése (3. rész)
|
Rományi Béla, az előkészítő bizottság tagja rámutatott, hogy a
bizottság által készített tervezet, illetve az annak alapján
kidolgozott elnökségi javaslat között néhány pontban jelentős
eltérés van; például az egyének tagdíját és az egyes szervezetek
szövetségi tagdíjának mértékét illetően. A bizottság anyagában az
egyik lehetőségként az szerepel, hogy saját tagjaik körében a
tagsági díjról maguk az érintett szakszervezetek döntsenek. Az
elnökség ezzel szemben egységes tagdíjfizetési gyakorlatot ajánl
minden tagszervezet számára.
A vitában többen hangot adtak annak a véleményüknek, hogy mind a
két tervezetet bocsássák tagsági vitára, hiszen a bizottság arra
kapott megbizatást az országos tanácskozástól, hogy dolgozza ki, s
majd nyújtsa be a kongresszusnak az új alapokmány-tervezet szövegét.
Mások viszont amellett szóltak, hogy csak az elnökség anyagát
terjesszék a tagság elé, mert az országos tanácskozás sem az
elnökséget, sem pedig a szaktanácsot nem mentette fel feladatai,
felőssége alól, ííy ebből következik, hogy ezért a
dokumentum-tervezetért is e két testületnek kell vállalnia a
felelősséget. Ezt az álláspontot erősííette meg Kósáné Kovács Magda
is, aki idézte az országos tanácskozás ide vonatkozó
állásfoglalását. Ez azonban nem jelenti azt - mondta -, hogy a
szakértői bizottság javaslatát nem kellene megismertetni a
tagsággal.
Élesen vetődött fel a hozzászólásokban a területi, megyei
szakszervezeti szervek helye, szerepe az új szervezeti formában.
Többen felvetették, hogy ezek a területi szervek, miért ne
lehetnének önálló tagszervezetei az országos szövetségnek. Mások
szerint viszont a szmt-knek megyei szövetségi funkciókat kell
ellátniuk, ezért nem indokolt önálló képviseletük az országos
szövetségben. A szervezeti kérdésekkel kapcsolatban hangzott el az a
bírálat, hogy a szakszervezeteket annyira lekötik saját, belső
ügyeik, hogy az események elhaladnak mellettük. A felszólaló,
Kőhalmi Vilmos ezzel összefüggésben utalt a forint újabb
leértékelésére, a péntek reggel bejelentett áremelésekre, amelyek
egyben a dolgozók munkájának, bérének leértékelését is jelentik.
A felszólalók egy része kitért arra is, hogy valamilyen reális
határt kellene szabni a különféle testületek, így az elnökség és a
szaktanács létszámának, mert ha túl sokan dolgoznak bennük,
működésképtelenné válnak. A tagdíjak kérdése is sok hozzászólásban
felmerült. Nagy Sándor, a SZOT titkára ezzel kapcsolatban
kifejtette: a tagsági díjak mértékéről egyedül a tagság határozhat.
Arra viszont ügyelni kell, hogy a szövetségi tagság sehol se
jelentsen kétszeres tagdíjfizetést. (folyt.köv.)
1989. március 31., péntek 17:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|