|
|
|
|
A kínai külügyminiszter sajtóértekezlete (1. rész)
|
Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1989. március 27. Hétfő (MTI-tud) - A kínai parlament ülésszaka alkalmából rendezett nemzetközi sajtóértekezlet-sorozat keretében hétfőn Csien Csi-csen külügyminiszter válaszolt kínai és külföldi újságírók kérdéseire. A kínai diplomácia vezetője minden jel szerint rekordot állított fel azzal, hogy hetven perc alatt összesen tizenhat kérdésre válaszolt.
A májusban sorra kerülő kínai-szovjet csúcstalálkozóval összefüggésben Csien Csi-csen rámutatott: a csúcstalálkozó, azaz a kínai-szovjet államközi kapcsolatok normalizálása után is még hosszú utat kell megtenni ahhoz, hogy valóban felszámolják az ismeretes három akadályt. Ennek megfelelően az egyik akadály, a kambodzsai kérdés, központi téma lesz a csúcstalálkozó napirendjén. A csúcstalálkozón a két ország vezetői elsősorban az államközi kapcsolatok rendezésének a kérdését vitatják meg, ami azt jelenti, hogy lezárják a múltat és utat nyitnak a jövő felé. Nem az a lényeg, hogy a csúcstalálkozó alkalmával aláírnák-e megállapodásokat, hanem az, hogy a kínai-szovjet viszony normalizálása előmozdítja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését és nagy jelentőségű lesz nem csak a két ország, hanem Ázsia és az egész világ békéje szempontjából. Csien Csi-csen megerősítette, hogy májusban sor kerül Csao Ce-jang pártfőtitkár és Mihail Gorbacsov szovjet pártvezető találkozójára is, de hangoztatta, hogy ami a két ország viszonyát illeti, változatlanul az államközi kapcsolatok foglalják el az első helyet. Csao Ce-jang és Mihail Gorbacsov találkozója ,,logikus,, , mivel mindketten pártvezetők, de nem valószínű, hogy ezzel megszűnnek a különbségek a KKP és az SZKP között. Az MTI pekingi tudósítójának kérdésére válaszolva a kínai külügyminiszter kizárta annak a valószínűségét, hogy az európaihoz hasonló kollektív biztonsági rendszert hoznak létre az ázsiai és a csendes-óceáni térség országainak részvételével. Rámutatott, hogy Kína véleménye szerint egy ilyen rendszer nem felel meg az ázsiai viszonyoknak, mert - szemben Európával - Ázsiában az országok többsége nem fejlett, hanem fejlődő ország, nagyok közzöttük a politikai és a kulturális különbségek. Másrészt az ázsiai térségre nem jellemző a két katonai tömb konfrontációja, ami meghatározza az európai biztonság körülményeit. (folyt.)
1989. március 27., hétfő 17:46
|
Vissza »
|
|
A kínai külügyminiszter sajtóértekezlete (2. rész)
|
A kínai-amerikai kapcsolatokról szólva Csien Csi-csen fontosnak mondotta a kölcsönös bizalom fokozását és a meglévő problémák csökkentését annak érdekében, hogy a kapcsolatok fejlődése az első évtizedet követő második évtizedben is síma és zökkenőmentes legyen. Tibetre és az emberi jogok kérdésére célozva bírálta azokat az amerikai politikusokat és törvényhozókat, akik egyrészt rosszul tájékozottak Kína belső helyzetéről, másrészt erős előítéletekkel viseltetnek Kínával szemben. Ha ezek az előítéletek irányzattá válnak, akkor beavatkozást jelentenek Kína belügyeibe - mondotta Csien Csi-csen és hangsúlyozta, az, hogy Kína hogyan kezeli a tibeti kérdést, az emberi jogokat, vagy éppen a népesedési problémát, teljes mértékben és kizárólagosan Kína szuverén joga. Több, Tajvannal foglalkozó kérdésre válaszolva a kínai külügyminiszter rámutatott: a kínai kormánynak nincs kifogása az ellen, hogy Tajvan gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat tartson fenn külföldi országokkal. Kína azonban határozottan ellenzi, hogy külföldi országok hivatalos vagy diplomáciai viszonyban legyenek Tajvannal. Ez ugyanis ellentétes a kínai és Tajvan újraegyesítésére irányuló törekvésekkel és kísérlet a ,,két Kína,, politika érvényesítésére. Erre irányul a tajvani hatóságok újkeletű ,,rugalmas diplomáciája,, is. Abban a kérdésben azonban, hogy egy Kína van, avagy kettő, Kína nem ismer el semmiféle ,,rugalmasságot,, - mondotta Csien Csi-csen. A kambodzsai kérdéssel összefüggésben Csien Csi-csen közölte, hogy Kína nem szándékozik csapatokkal részt venni a később Kambodzsában állomásoztatandó nemzetközi békefenntartó erőkben. Különben is - tette hozzá - Vietnam változatlanul ellenzi ilyen erők Kambodzsába küldését. A kínai politikus helyeselte, hogy az Egyesült Államok fokozott támogatást ígért a kambodzsai ellenzéki koalíció számára. Kína fontosnak tartja a kambodzsai ellenzék nemzetközi támogatását, mert ezzel is nyomást lehet gyakorolni Vietnamra, hogy mielőbb vonja ki csapatait Kambodzsából - jelentette ki nemzetközi sajtóértekezletén a kínai külügyminiszter. +++
1989. március 27., hétfő 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|