|
|
 |
|
 |
Erdélyi konferencia
|
München, 1989. április 16. (SZER, Vasárnapi világhíradó) -
Az Erdélyi Világszövetség rendezésében tegnap tartották meg
Stuttgartban a második erdélyi konferenciát, amelyről Szatmári
Károly tájékoztatja hallgatóinkat:
- Az erdélyi konferencián, amelyet tegnap Stuttgartban tartottak,
két elméleti előadás hangzott el jeles magyarországi kutatóktól.
Juhász Gyula akadémikus az 1940-es bécsi döntés előkészítéséről és
tanúságairól beszélt, dr. Fülöp Mihály diplomáciatörténész pedig
egy kisebbségvédelmi kódex esélyeiről: olyan népeket és
nemzetiségeket átfogó megállapodásról, amely ha létrejött volna a
második világháború után, talán megóvta volna Európa legnépesebb
kisebbségét, az erdélyi magyarságot az üldözéstől és
megaláztatástól. A hangsúly egyik előadásban sem helyeződött a
feltevésekre, arra, hogy mi lett volna ha...
A tudósok úgy villantották fel a közelmúlt történelmi értékeit,
hogy fél szemmel nemzetünk egészének, tehát a határokon kívül élő
magyarságnak is a jelenét, jövőjét fürkészték. A témát egyrészt a
magyarországi változások, másrészt a bukaresti rendszer
megátalkodott asszimilációs politikája tette lehetővé és
időszerűvé.
Az időszerűséget tartotta szem előtt az Erdélyi Világszövetség
németországi szervezete is, de nem a régi vagy mostani, indokolt
vagy túlzott sirámokat követte, hanem a tennivalókat vette számba.
Csepp a tengerben - ez lehetett volna a mottója a konferenciának,
amelyen a nyugati magyar emigráns szervezetek sorra kiálltak a
résztvevők előtt, és elmondták, mit tettek eddig Erdélyéért, a
romániai magyarságért és azokért, akik nem bírván elviselni az
üldöztetést, Magyarországon kerestek menedéket.
Elmondták tapasztalataikat többek között a müncheni, frankfurti és
berni szervezetek, az Erdélyi Ifjúsági Szövetség és az Erdélyi
Világszövetség svájci tagozatának képviselői. Az utóbbiaknak nagy
szerepük volt abban, hogy az ENSZ emberjogi bizottsága márciusban
elítélő határozatot hozott Románia ellen. Többek között a svájci
tagozatnak köszönhető, hogy az ügy megtárgyalásáig mintegy 160
ezer, a romániai jogtiprások ellen tiltakozó aláírás érkezett
Genfbe, a határozathozatal színhelyére a világ minden tájáról.
Nagy tapsot követett az a bejelentés, amely szerint az erdélyi
németek is szövetségeit alapítottak, amely a magyarokkal együtt
kíván munkálkodni a közös szülőföld szabad jövőjéért. Ezek után nem
volt meglepő, hogy az alapító tagok egyike - maga is erdélyi szász
- magyarul üdvözölte a jelenlévőket, és tette meg bejelentését.
A konferencia a múlt idézésével zárult. A budapesti Jurta Színház
tagjai és Kontúr Mária (?) énekművész olyan példaképre
emlékeztetett, aki rendíthetetlen hitével, népének megalkuvást nem
ismerő szolgálatával holtában is reménységkeltő a romániai
magyarságnak. A termet több órán át Márton Áron, tragikus sorsú
volt erdélyi püspök képe és főleg szelleme uralta. +++
1989. április 16., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|