|
|
 |
|
 |
A TOT ülése
|
(Rajki László)
München, 1989. március 5. (SZER, Földközelben) - A
Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának rendkívüli konferenciájára
rányomta bélyegét a téeszek súlyos, egyre mélyülő válsága. A
résztvevők világosan megfogalmazták a csőd gazdaságpolitikai okait,
és ésszerű javaslatokat is tettek a krónikus betegség orvoslására.
Deák Géza, a parlament agrárszektorának a vezetője azt is
kifogásolta, hogy az új agrárpolitikai téziseket miért nem a TOT és
a MÉM dolgozta ki, terjesztette elő. Jogos a honatya felvetése, de
szerintem ez legalább annyira az Országgyűlés mezőgazdasági, falusi
képviselőinek a feladata, kötelessége lett volna, mint az említett
érdekvédelminek nevezett, szervezeté, illetve a minisztériumé.
Másoktól is megalapozott vádak hangzottak el az érdekképviseletre
hivatott TOT bűnösen elégtelen ténykedéséről, és minden bizonnyal
felmerült a bizalmatlansági kérdés, az elnökség leváltása is.
Legalábbis erre következtethetünk Szabó István felszólalásából,
amelyben többnyire elismerte a bírálatok jogosságát, de hozzátette:
annak eldöntése, hogy megrendült-e a termelőszövetkezeti társadalom
bizalma a tisztségviselők iránt, a tsz-kongresszus hatáskörébe
tartozik.
Lehet, hogy a törvény betűi szerint igaza van a párt agrár-
főfunkcionáriusnak, de ha már ő is úgy érzi, hogy elveszítette
hitelét, akkor miért nem vonja le a konzekvenciát, választja a
tisztességes megoldást, az önkéntes lemondást. Ez viszont minden
társadalomban, még a szocialistának nevezettben is személyes jog.
És bizony éppen itt az ideje, hogy a mezőgazdasági kibontakozás
útjában álló, tornyosuló akadályok eltávolítása végre megkezdődjék.
Hiszen márciusban járunk, mindjárt itt a tavasz, nyitni kék, hogy
1848, a jobbágyfelszabadítás szellemében indulhasson a parasztság
egy jobb, igazságosabb jövő felé. Ehhez pedig a Szabó Istvánokra, a
kerékkötőkre nincs szükség. +++
1989. március 5., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|