|
|
|
|
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. december 19., szerda - A Parlament Gazdasági
Bizottsága szerdai ülésén a bejelentett kormányátalakítás kapcsán
két miniszter-jelöltet és egy közigazgatási államtitkár-jelöltet
hallgatott meg.
László Jenőnek, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkári posztja várományosának eddigi pályája elsősorban a mezőgazdasághoz, ezen belül is mindenekelőtt a mezőgazdasági gépek és járművek tervezéséhez és gyártásához kötődött. Koncepcióját megfogalmazva elmondta: véleménye szerint ágazati és politizáló tárcának egyaránt kell lennie az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak. A tárcának elő kell segítenie a tudományos kutatást, fejlesztést, ezért meg kell teremteni az állami ipar működési feltételeit, beleértve a hazai termelők indokolt védelmét. E szempontok figyelembevételével kell összehangolni az ipar működését biztosító pénzügyi hátteret: a bankrendszert, a tőkemozgást és az állami szabályozókat is.
Ezt követően Pungor Ernő akadémikust, leendő tárcanélküli minisztert faggatták a képviselők.
Az OMFB és az Állami Atomenergia Bizottság elnöke kifejtette, hogy a műszaki megújúlás egyik sarkköve gazdaságunk talpraállásának. Meg kell szüntetni az intézeti támogatási rendszert, s aszerint kell szelektálni az egyes, támogatásra érdemes témák között, hogy azok mennyi hasznot hajtanak a nemzetgazdaságnak. Véleménye szerint vétek pénzt adni a ,,tudományos impotenciára,,. Elmondta, hogy felmérései szerint az utóbbi években mintegy 20-25 milliárd forintot költöttek a műszaki fejlesztés céljaira hazánkban, ám ennek hozadéka rendkívül kevés, hiszen az elvárható 100-150 milliárd forintnyi új érték helyett szerint csupán 40 milliárd forintnyi keletkezett. A termékek gyártási élettartama rendkívül hosszú, meghaladja a 10 évet, szemben a nyugati országokkal, ahol egy-egy terméket legfeljebb öt évig, de van, hogy csak három évig gyártanak.
E tényekkel indokolta, hogy a kutatásfejlesztésre adott támogatások felhasználását szigorúan ellenőrizni kell, ezért vezetik be a pályázati rendszert a következő évben. (folyt.köv.)
1990. december 19., szerda 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése (2. rész)
|
A Parlament és a kormány között a jövőben élőbb kapcsolatot kell kialakítani, ezért a leendő pénzügyminiszter, Kupa Mihály ígéretet tett arra, hogy háromhavonta beszámol az Országgyűlésnek hazánk gazdasági és pénzügyi helyzetéről. A bizottsági meghallgatáson kijelentette, hogy amennyiben megkapja a tárca irányítását, össze kívánja hangolni a monetáris- a fiskális rendszert, valamint a külgazdasági stratégiát, azt a három fő tényezőt, amely az állam gazdasági befolyásolási eszközét képezi. Emellett szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni a gazdasági ügyekért felelős szervezetekkel, így a Vagyonügynökséggel, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal, a földművelésügyi tárcával, hogy egy egységes gazdaságpolitikai irányvonal kialakítható legyen. Közölte továbbá azt is, hogy ennek érdekében a különféle gazdaságpolitikai iskolák eszközrendszerét pragmatikusan kívánja használni a magyar gazdaságpolitika hatékonyságának növelése érdekében.
Kupa Mihály kijelentette, az állam szerepét, súlyát minden területen hozzá kell igazítani a kialakuló piacgazdaság szükségleteihez, amelynek szerinte liberálisnak kell lennie erős szociális rendszerrel. E nézet szellemében a jövő év közepéig egy komplex államháztartási törvényjavaslatot kíván a Parlament elé terjeszteni egy komplex adókoncepcióval egyetemben. Február végéig a Pénzügyminisztérium elkészíti - mondta - azt a stratégiai programot, melyben a gazdaságpolitikai célok megvalósításának eszközrendszerét fektetik le. Rámutatott arra, hogy szerinte gazdaságpolitikánkban a kelet-európai országokhoz fűződő kapcsolatainknak megfelelő helyet kell kapni ugyanúgy, mint az agrárpolitika markáns kimunkálásának az inflációellenes küzdelemnek és a vállalkozásösztönzésnek, valamint a munkanélküliség megfékezésének.
A leendő pénzügyminiszter kijelentette azt is, hogy véleménye szerint az ország a jövő évben finanszírozható lesz, ám ennek az az ára, hogy eleget tegyünk az IMF által támasztott követelményeknek.
A bizottság a meghallgatások után megtárgyalta a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványokat. Ezek főként pontosítások voltak, melyekkel a kormány jelenlévő képviselői is zömében egyetértettek. Ezután az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jövő évi költségvetését vitatták meg. (MTI)
1990. december 19., szerda 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|