|
|
 |
|
 |
- Szovjet olajszállítások elmaradása - 1. folyt.
|
Rizskov miniszterelnök az SZKP kongresszusán jelentette be, hogy
Moszkva csökkenteni fogja a kelet-európai államoknak szállított olaj
mennyiségét.
Országokat ugyan nem nevezett meg, de az indokolt pánik nem
maradt el Budapesten. Konkrétumokra sem kellett sokáig várni: az
államközi szerződést lebonyolító Mineralimpex külkereskedelmi
vállalat értesítést is kapott, hogy a szovjet fél már júliusban
lényegesen kevesebb olajat szállít.
Gazdasági természetű is - de leginkább politikai: a szovjet
csapatok kivonása Magyarországról -, illetve az ekörül kialakult
nézeteltérések. Mint ismeretes: a moszkvai pártkongresszuson is
hallhatóak voltak olyan vélemények, hogy a Kreml elsiette
Kelet-Európa feladását.
Burlakov vezérezredes, a szovjet Déli Hadseregcsoport
főparancsnoka pedig egyenesen a kivonulás leállításával
fenyegetőzött, ha Magyarország nem fizet kártérítést és jóvátételt.
Mivel Budapest ettől vonakodik, illetve várhatóan sokkal nagyobb
számlát tudna benyújtani -, az olajcsap elzárása gazdasági
zsarolásnak is felfogható.
A szovjet sajtóban általában az a nézet uralkodik, hogy
Magyarországnak csak előnye származott a Szovjetunióval fennálló
torz árrendszerből.
Némi igazság van ebben, hiszen kétségtelenül olcsóbban
juthattunk nyersanyaghoz, és a nyugati piacon korántsem versenyképes
árukat tudtunk a szovjet piacra szállítani. De ez egyrészt
konzerválta a hazai ipar elavult szerkezetét, másrészt olyan
politikai ára volt, amely a szovjet kommunizmus fennmaradásához is
hozzájárult. Ezért utólag benyújtani a számlát: enyhén szólva
azonosulást jelent a múlttal. (folyt.)
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|