|
|
 |
|
 |
Az SZDSZ állásfoglalása a népszavazásról (1. rész) (OS)
|
1989. október 27., péntek - Mint köztudomású, a Szabad
Demokraták Szövetsége népszavazást kezdeményezett a békés átmenet
legfontosabb, még nyitott kérdéseiről. A kétszázezer támogató
aláírás hitelesítése befejeződött, a népszavazás kitűzése minden
bizonnyal az Országgyűlés október 30-án kezdődő ülésének
napirendjére kerül.
A 200 000 aláíró máris jelentős eredményt ért el, hiszen az
Országgyűlés az MSZMP-MSZP ajánlásaival szemben úgy határozott, hogy
jogutód nélkül feloszlatja a Munkásőrséget, és a munkahelyek
elhagyására kötelezi a pártszervezeteket.
E siker ellenére szükségesnek tartjuk, hogy a kezdeményezés
valamennyi kérdésében tartsák meg a népszavazást. Ez a már
megoldottnak látszó kérdésekben sem felesleges. Emlékezzünk: az
újjászervezett MSZP kongresszusán még dübörgő taps üdvözölte a
munkahelyi pártszervezetek csorbíthatatlan megőrzését. Ha a legfőbb
szuverén, a nép kinyilvánítja akaratát, lehetetlenné válik a döntés
későbbi parlamenti felülvizsgálata.
Az állampolgárok a népszavazáson megerősíthetik a Munkásőrség
feloszlatását. Végérvényessé tehetik a politikai pártok munkahelyi
működésének tilalmát. Rendelkezhetnek az állampárt vagyonának
sorsáról. Dönthetnek az elnökválasztás időpontjáról. Ha úgy
határoznak, hogy csak a szabad országgyűlési választások után
kerülhet sor az elnökválasztásra, akkor megakadályozzák az
elnökjelöltek puccsszerű megválasztását. Ilyen módon a népszavazás
megtartása visszafordíthatatlanná teszi a demokratikus átementet.
Takarékossági szempontok miatt elfogadhatónak tartjuk azt a
kompromisszumot, hogy a kormány által javasolt népszavazást a címer
és a nemzeti ünnep ügyében egyidőben tartsák meg az állampolgári
kezdeményezésű népszavazással.
Elfogadhatatlan azonban, hogy a népszavazás eredményének
kihirdetése előtt kitűzzék az elnökválasztást. Ez az aláírók
szándékának kijátszása, a népszavazás intézményének lejáratása
volna. Hiszen az elnökválasztás nem a szavazólapok kitöltésével,
hanem a választás időpontjának kitűzésével kezdődik. Ekkor indul el
a jelöltállító aláírások gyűjtése, az elnökjelöltek bemutatása,
egyszóval a választási hadjárat, amelyben ma még nem lehet
biztosítani az elnökjelöltek esélyegyenlőségét. De ez az
egyenlőtlenség csak az egyik baj volna. A másik az, hogy ha egy
ilyen hatalmas választási gépezet mozgásba lendül, nem lehet
megállítani. Ilyen körülmények között már nem lehet higgadtan
eldönteni a népszavazás tulajdonképpeni kérdését: időszerű-e
egyáltalán az elnökválasztás. (folyt.köv.)
1989. október 27., péntek 15:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|