|
|
 |
|
 |
Perújítási indítvány a pócspetri-ügyben (1. rész)
|
1989. október 24., kedd - A Legfőbb Ügyészség perújítási indítványt terjesztett elő a Fővárosi Bíróságon a ,,pócspetri rendőrgyilkosság,, néven ismertté vált ügyben, a 41 évvel ezelőtt elítélt 23 személy közül Asztalos János és hat vádlott társa javára.
A Budapesti Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -,
illetőleg a Budapesti Népbíróság 1948-ban egyebek között a
következő tényeket állapította meg: a Szabolcs-Szatmár megyei
Pócspetri plébánosa, Asztalos János éles agitációba fogott az
iskolák tervezett államosítása ellen. Így például 1948. június
1-jén este az iskola udvarán szülői értekezletet tartott, ahol
mintegy ezren jelentek meg. Felhívta a híveket, hogy minden
eszközzel akadályozzák meg az iskolák államosítását. Másnap
felszólított egy nagyrészt fiatalemberekből álló csoportot:
akadályozzák meg, ha a rendőrség el akarná vinni őt vagy a
főjegyzőt; szervezzenek állandó őrséget és azt fegyverezzék fel
botokkal, dorongokkal, szerszámokkal. Június 3-án este a
felizgatott tömeg - amelynek egy része husángokkal, kapával,
vasvillával volt felfegyverkezve - a községházát közrefogva az
államosítás ellen tüntetett, s megkísérelt betörni a
tanácsterembe. Ezt a bejáratnál két rendőr megakadályozta.
Időközben a községháza udvarára érkezett Asztalos János, s azt
terjesztette, hogy a rendőrök őt és a falu főjegyzőjét el akarják
vinni, amit bármi módon meg kell akadályozni. A hangulat egyre
feszültebb lett. A főjegyző az egyik kijáraton kívánt távozni,
ahol két rendőr állt. A tömeg úgy vélte, hogy a rendőrök őt
akarják elvinni, ezért hangos tiltakozásba kezdett és a kijárat
felé tódult. Ekkor Takács Gábor rendőr riasztólövést adott le.
Királyfalvi (Kremper) Miklós - aki látta, hogy a rendőr a
fegyverét csőre tölti -, nekiugrott, kezéből kitépte a fegyvert,
majd mellkason lőtte. A rendőr a helyszínen meghalt.
A bíróságok halálra ítélték Asztalos Jánost szándékos
emberölés bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt,
Királyfalvi Miklóst pedig szándékos emberölés bűntette miatt. A
köztársasági elnök a plébános halálbüntetését életfogytig tartó
fegyházbüntetésre változtatta, amit az Elnöki Tanács 1956.
szeptemberében 15 évi börtönbüntetésre szállított le. Az elítélt
kérelmére az Elnöki Tanács 1988. szeptember 30-án mentesítette
Asztalos Jánost a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
Királyfalvi Miklóst 1948. június 11-én kivégezték.
(folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 22:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Perújítási indítvány a pócspetri-ügyben (2. rész)
|
További 11 személyt társtettesként elkövetett, hatósági közeg
elleni erőszak céljára történő csoportosulás, két személyt
felbujtóként, illetve bűnsegédként elkövetett távirdarongálás,
három személyt társtettesként szándékos emberölésre vonatkozó
személyi bűnpártolás, két személyt társtettesként elkövetett
szándékos emberölés bűntettére felbujtás bűnpártolása miatt 2
hónap és 1 év közötti szabadságvesztésre ítéltek.
A Legfőbb Ügyészség perújítási nyomozása során feltárt
bizonyítékok - egyebek között - kétségessé teszik Királyfalvi
(Kremper) Miklós tárgyaláson tett, az elkövetés egyenes szándékát
és célzatosságát beismerő vallomását, amelyre annak idején a
bűnösségét alapozták. Az alapeljárásban figyelembe vett
fegyverszakértői vélemény hiteles bizonyítékként ugyancsak nem
fogadható el. Törvénysértő volt Asztalos János bűnösségének
megállapítása felbujtóként elkövetett szándékos emberölés
bűntettében. A plébános valóban agitált a felekezeti iskolák
államosítása ellen, célja azonban a képviselőtestületi döntés
ilyen irányú befolyásolása volt. A szülői értekezleten híveit az
államosítás elleni demonstrációra, tüntetésre, de erőszakos
fellépésre nem buzdította.
Amennyiben a Fővárosi Bíróság elrendeli a perújítást,
tárgyalást fog kitűzni az ügyben. (MTI)
1989. október 23., hétfő 22:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|