|
|
 |
|
 |
- A Fidesz kongresszusa - 13. folyt.
|
Mi azt hittük - s be kell látnom, hogy ezt a Fidesz háromtagú
delegációjának fel kell rójuk, hogy nem mérték fel jól a velük
szövetséges erőket -, hogy ezek elvi alapállások, úgy ahogyan a
Fidesz számára is elvi kérdések voltak ezek, s ebben tévedtünk. Mi
azt hittük, hogy erről az alapállásról nem szabad lehátrálni. Mások
úgy ítélték meg, hogy le kell hátrálni. Ez a véleménykülönbség, ami
nemcsak véleménykülönbségeket mutat, hanem a politikáról alkotott
felfogások közötti különbségeket is, nagyon világosan mutatja:
mindvégig súrlódásokhoz, összeütközésekhez és végül pedig
szakadáshoz vezetett az Ellenzéki Kerekasztalon belül.
Az Ellenzéki Kerekasztalon belül csak egyetlen szervezet volt a
politikai szervezetek közül, amely hasonló elvi alapállásból indult
neki a tárgyalásoknak. Ez a Szabad Demokraták Szövetsége volt. Az én
megítélésem szerint tőlünk sok esetben eltérő álláspontokat
képviseltek, de valójában ezeket a kérdéseket ők is elvi kérdéseknek
tekintették. Ezzel szemben kiderült, hogy körülbelül ötre tehető
azoknak a száma, akiknek ez nem így jelentkezik, és amely öt
szervezet hajlandó lehátrálni ezekről az elvi pontokról is. A
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája is a Fidesz és a
szabaddemokraták mellett foglalt állást, és a vitában a
Szociáldemokrata Párt - miután sikerült rendezni a belső harcokat -
ugyancsak a Fideszhez és szabaddemokratákhoz közel álló
álláspontokat foglalt el, ha nem is ilyen vehemensen és
hajthatatlanul, mint ahogy mi tettük. Ezért valójában ez év
szeptemberére az a helyzet állt elő, hogy bármilyen kérdésről is
kellett szavazni, öten így szavaztak, négyen így, és a Fidesz
emebben a négyben volt és minden kérdésben alul maradtunk. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|