|
|
 |
|
 |
Körinterjú
|
München, 1989. október 14. (SZER, A munka világa)
Munkástanácsok, vagy - és - független szakszervezetek alakuljanak-e
az üzemekben? Hogyan viszonyuljanak egymáshoz, illetve a
dolgozókhoz. Egy kérdéskörben három vélemény hangzik el budapesti
tudósítónk, Szilágyi Sándor körinterjújában:
- A Szolidaritás Szakszervezeti Munkás Szövetség, a Magyar
Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége tatabányai
naggyűlésén Takács András a Szolidaritás Szakszervezeti
Munkásszövetség szóvivője beszédében azt szorgalmazta, hogy az
üzemekben mielőbb alakítsák meg a munkástanácsokat, és ruházzák fel
őket tulajdonosi jogkörrel. Takács Andrást kérdezem, hogy ez azt
jelenti-e, hogy az SZSZMSZ lényegében az MDF munkástanács
kezdeményezésekhez csatlakozott-e?
- Először is tisztázni kellene a fogalmakat, ki mit ért
munkástanács alatt. Mi a munkástanács alatt a munkásoknak a
tulajdonossá válásának az egyik formáját látjuk, ami lényegében az
1956-os forradalom által kezdeményezett munkástanácsokhoz való
visszatérést jelenti. Olyan formában nem támogatjuk az MDF-nek a
munkástanács szorgalmazását, ami összemossa a szakszervezetet és a
munkástanácsot. Külön kell választani a dolgot. A munkástanácsnak
elsősorban egy üzem területén a dolgozók teljes rétegét kell
képviselnie, amiben lehet Szolidaritás tag, SZOT tag, akár
szakszervezeten kívüli és a gyárvezetés is, míg egy szakszervezetnek
elsősorban a saját tagságának az érdekeit kell képviselni.
Az nyilvánvaló, hogy egy munkástanács adott körülmények között
nagyon is együtt tud működni egy független szakszervezettel, de
lehetnek olyan kérdések, ahol márpedig nem, mert akkor, amikor a
munkástanácsnak elsődleges feladata az üzemnek a gazdaságosságának,
a jobb működésének a feltételeinek a biztosítása a munkásoknak a
bevonásával, addig egy szakszervezetnek elsősorban a dolgozói
érdekeket kell képviselni. (folyt.)
1989. október 14., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|