|
|
 |
|
 |
Az MSZP kongresszusa - vasárnapi munkanap (2. rész)
|
Több küldöttcsoport - például a Baranya, Somogy és Zala megyei,
valamint a budapesti - úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne
lemondani e két dokumentum vitájában a felszólalásról, mert a
szombati vita és az új párt jellegéről elfogadott dokumentum a
programnyilatkozat alapkérdéseiben egyértelmű és nagy többséget
élvező álláspontot fogalmazott meg. Ezért elegendőnek tartanák azt a
megoldást, hogy a programnyilatkozat részleteivel kapcsolatos
észrevételeiket a küldöttek juttassák el a szerkesztőbizottsághoz, s
az ujonnan megválasztott elnökség véglegesítse majd annak szövegét.
Egy Pest megyei küldött viszont azzal egyetértve, hogy a részletekbe
menő vita helyett a küldöttek írásban tegyék meg észrevételeiket -
rámutatott: a programnyilatkozat szövegét a kongresszusnak kell
jóváhagynia. Ezt a javaslatot mások is támogatták. A szavazás
eredményeként a küldöttek abszolút többséggel úgy foglaltak állást,
hogy a programnyilatkozat tervezetéhez mindenki irásban tegye meg
javaslatát, de az íly módon átdolgozott szöveget terjesszék a
kongresszus elé.
Ezután áttértek az alapszabály-tervezet vitájára.
Elsőként a platformok képviselői kaptak szót. Gulyás András, a
Reformszövetség véleményét kifejtve fontosnak tartotta, hogy a
kongresszus szellemével összhangban az MSZP a tagság pártja legyen,
érvényesítse a teljesítményelvet céljaiban, működésében,
gazdálkodásában. Szükségesnek tartotta, hogy az alapszabály hosszabb
időre készüljön, de fontos feladat elemezni a mechanizmusokat a
kongresszust követő átmeneti időszakban is, ha kell ideiglenes
szabályozással. Kifogásolta, hogy a jelenlegi tervezetben a
kongresszus nem foglalja el azt a helyet, amely valóban megilletné,
mint a párttagság akaratának letéteményese. A végrehajtó, operatív
feladatok, illetve funkciók még túlzottak, az ellenőrző tevékenység
nem mindenütt elég markáns.
A Reformszövetség képviselője egyetértett azzal, hogy a
fegyveres testületekben dolgozó párttagok jogaival kapcsolatos
megszorításokat ne tartalmazzon az alapszabály, azt a párttörvény
rendezze. Szükségesnek tartotta azt is, hogy mielőbb elkészüljenek a
kiegészítő mellékletek - a fegyelmi, etikai szabályozás -, nehogy
felmerülhessen a titkos záradékok eshetősége. Végezetül
szorgalmazta, hogy a párt vezetői - az alapszabály részeként is
megfogalmazva - jelölésükkor írásos nyilatkozatban vállalják:
legjobb tudásuk szerint, politikai és emberi tisztességgel
munkálkodnak; s tegyenek vagyonnyilatkozatot is a megválasztásukkor,
amelyet a funkcióból való távozáskor meg kellene ismételni.
(folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 10:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|