|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (3. rész)
|
Felhívta a figyelmet arra a nem kívánatos jelenségre is, hogy
mindezen kedvezmények nyomán várhatóan az ifjúság legdinamikusabb
része él majd jogával, elhagyja a hazát, másutt látva garanciát
boldogulására. Hozzátette: a kormány nem óhajt hatalmi eszközöket
latba vetni ennek megakadályozására; az emberi jogok tiszteletben
tartása mellett szeretne versenybe szállni, megküzdeni egy olyan új
gazdasági, társadalmi fordulatért, amelyben érdemes lesz itthon
maradni a fiataloknak. Ehhez új gazdaságpolitikára van szükség.
Gazdasági kényszerek müködnek tehát, s a nem az egyén hibájából
bekövetkező jelenségeket nem lehet emigrációnak tekinteni,
disszidálásnak minősíteni.
Az MVSZ autonómiájával összefüggésben felvetette az
államminiszter a nem emigrációs okokból a határokon kívűl élő
magyarság kérdését. Ezek az emberek - megfogalmazása szerint -
ezeréves ősi területükön élnek, de a XX. századi történelem
önkényei, politikai fordulatai következtében a korábbi nemzeti
határokon túlra kerültek. E viszonynak, kapcsolattartásnak a
rendezésében is nagy feladatok várnak a szövetségre - vélekedett, s
reményét fejezte ki, hogy éppen autonómiája alapján mielőbb tisztázó
és előremutató lépéseket tesz. Hozzáfűzte: a kormány fogadókész
minden kezdeményezéssel szemben, miközben küzd azzal a zavarral,
amely az ügy évtizedeken át történő elhanyagolásából, bizonyos ügyek
elintézésének elmulasztásából bekövetkezett.
Élénk vita bontakozott ki Pozsgay Imre szavait követően. Rónai
Rudolf elsősorban a külföldön élő magyarokkal létrejövő találkozás
feltételrendszerének további javítását sürgette. Az NSZK-ban élő
Melegi Gyula a hazalátogató magyarokkal szembeni bürokratikus
bánásmódra hívta fel a figyelmet.
A külföldön és idehaza élő magyarok közötti szellemi forgalom új
alapokra helyezését, korábbi egyoldalúságának feloldását sürgette
Rátkai Ferenc müvelődési miniszterhelyettes. Javasolta, hogy a
határainkon kívül élő magyar művészek, irók tagjai lehessenek
magyarországi művészeti szövetségeknek, kulturális, tudományos
szervezeteknek. A szomszédos országokbeli magyarokhoz fűződő
viszonnyal összefüggésben kifejtette: - az MVSZ nagy erőfeszítéseket
tesz a kapcsolódások érdekében, az ebbeli törekvéseket azonban
bizonyos bátortalanság, az érintett államok részéről pedig némelyek
gyanakvással terhelt tartózkodása jellemezte. El kell érni, hogy a
nemzetiségi szervezetek hivatalosan elfogadott partnere
Magyarországon a világszövetség legyen. (folyt.köv.)
1989. április 21., péntek 18:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|