|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
A döntés egyébként azért húzódik, mert az ófalui tárolóhellyel
kapcsolatban végzett szakértői kutatások homlokegyenest ellentétes
eredményre jutottak. Most egy akadémiai bizottság vizsgálja felül a
kérdést. A végleges döntés mindenesetre sürgető, mert ez a fajta
veszélyes hulladék sokkal kevésbé káros a környezetre, ha betonba
ágyazva temetik el, mintha ideiglenes tárolóhelyeken hányódik.
Berdár Béla, a bizottság elnöke összefoglalójában kifejtette:
megnyugtatónak tartja a testület az atomenergiáról szóló törvény
végrehajtását, a biztonsági előírások betartását. Ugyanakkor nem
tartja megfelelőnek a közvélemény tájékoztatását. Szükséges lenne
nyilvánosságra hozni a környezet radioaktivitásának mindenkori
szintjét, és széles nyilvánosság bevonásával megvitatni a
hulladékanyagok elhelyezésének ügyét.
A vitában felszólaltak: Péterfy Réka (Budapest), Kiss István
(Komárom m.), Filló Pál (Budapest), Simon Péter (Tolna m.), Horváth
Miklós (Fejér m.).
A továbbiakban a földtörvény módosításáról tanácskozott a
bizottság. Mindenekelőtt Raisz Gusztáv mezőgazdasági és
élelmezésügyi miniszterhelyettes szólt arról, hogy az agrárpolitika
megújításának egyik kulcskérdése a földtörvény módosítása.
Legfontosabb a tulajdoni és a földhasznosítási korlátozások oldása,
a piaci feltételek megteremtése. Tallóssy Frigyes (Budapest)
kifejtette: csak akkor lenne tisztességes a földtörvény, ha
visszajuttatná a földet azoknak, akik annakidején bevitték a
termelőszövetkezetekbe. Mint mondotta, ez nem azt jelenti, hogy a
föld régi tulajdonosai, illetve azok örökösei kivigyék a földet a
közösből, de feltétlenül indokolt, hogy a szövetkezetek tisztességes
haszonbért fizessenek a föld használatáért. Vassné Nyéki Ilona (Pest
m.) is csatlakozott képviselőtársához, mondván, hogy ez a kérdés a
magyar parasztság fájó gondja. Szerinte lehetővé kellene tenni, ha a
paraszt nem találja meg számítását a szövetkezetben, kapja vissza a
földjét. A képviselőnő nevetségesnek és tiszteségtelennek nevezte
azt az árat, amit földmegváltás címén a szövetkezetek fizetnek a
tulajdonosnak. Ez az összeg messze elmarad a forgalmi értéktől.
Vassné Nyéki Ilona azt is kérte, hogy töröljék el a húsz százalékos
földvédelmi járulékot, ugyanis ez feleslegesen drágítja a
közhasználatú épületek, illetve lakóházak építésére felhasznált
telkek árát. (folyt. köv.)
1989. április 18., kedd 16:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|