|
|
 |
|
 |
Brüsszeli béketüntetés - 1 (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. április 16. vasárnap (MT I-tud.) - A rakéták visszajönnek? Mi is - ezzel a jelszóval szerveztek vasárnap délutánra nagyszabású tüntetést Brüsszelben a belga békemozgalmak, hogy tiltakozzanak a rövid hatótávolságú atomrakéták ,,korszerűsítésére,, , illetve az új rakéták Európa térségébe történő telepítésére irányuló NATO-tervek ellen. A Humo című folyóirat áprilisi számában megjelent közvéleménykutatás szerint a belgák 72 százaléka ellenzi az új atomrakétákat, a modernizálást, 86 százalékuk vélekedik úgy, hogy a Szovjetunió ma nem jelent katonai fenyegetést, 59 százalékuk szerint a Szovjetunió kész továbblépni a leszerelés útján, 66 százalékuk azt kívánja, hogy Európából távolítsák el az összes atomfegyvereket.
A vallóniai (franciaajkú) és a flandriai (flamand) békemozgalom,
a CNAPD es a VAKA égisze alatt több tucat belga társadalmi
szervezet, tömegmozgalom vesz részt a vasárnapi tüntetés
megszervezésében, köztük az ifjúkommunisták és az ifjú szocialisták
mellett keresztény pártok fiataljai, továbbá keresztény
békemozgalmak is. A közepes hatótávolságú rakéták telepítése ellen
annak idején ezek a szervezetek nagyszabású mozgósításra voltak
képesek, a küzdelem csúcspontján Brüsszelben több mint 200 ezer
ember tüntetett. Belgium egyike volt azoknak a NATO-országoknak,
amelyekben a legnagyobb ellenállás volt tapasztalható a közepes
hatótávolságú atomfegyverek telepítésével szemben. Ezzel is
összefügg, hogy Belgiumból a szovjet-amerikai INF-szerződés
végrehajtása során elsőként távolították el az amerikai manőverező
robotrepülőgépeket.
A jelenlegi béketüntetésre más összefüggésben kerül sor, mivel a
kormány és a parlament elébe ment a békemozgalom több követelésének:
a héten Martens miniszterelnök kormánynyilatkozatában állást foglalt
amellett, hogy a rövid hatótávolságú atomfegyverekről mihamarabb
kelet-nyugati tárgyalások kezdődjenek, a modernizálási döntéssel
kapcsolatban pedig úgy foglalt állást, hogy 1991-1992 előtt az nem
időszerű. Így Belgium ma az egyedüli NATO-ország, amely a
parlamentben megszavazott kormánypoziciót dolgozott ki e
kérdésekben. Az NSZK hasonló pozicióit vezetőinek nyilatkozatai
rögzítik, de nem volt róluk parlamenti vita. (folyt.)
1989. április 16., vasárnap 13:36
|
Vissza »
|
|
Brüsszeli béketüntetés - (2.rész)
|
A belga békemozgalmak üdvözölték a kormány, illetve a parlament
döntéseit, ugyanakkor azonban felhívják a figyelmet arra, hogy azok
nem érintik a repülőgépeken és hadihajókon elhelyezett
atomfegyvereket, amelyekkel a NATO ellensúlyozni kívánja a földi
indítású fegyverzet csökkenését. A békemozgalmak Európa teljes
atomfegyvermentesítése, a ,,harmadik nulla-opció,, mellett szállnak
síkra, míg a kormány elutasítja ezt.
A vasárnapi tüntetésre közvetlenül a NATO nukleáris tervező
csoportjának (NPG) április 19-20-i brüsszeli ülése előtt kerül sor.
Ezen a szervezet védelmi miniszterei foglalnak állást a május
29-30-i NATO-csúcsértekezlet előtt az atomfegyverzet jövőjéről. A
belga kormány tavaly októberben a scheveningeni NPG-ülésen már
elejét vette a modernizálás irányában történő továbblépésnek azzal,
hogy nem volt hajlandó állást foglalni a kérdésben a NATO ,,globális
koncepciójának,, kidolgozása előtt. Azóta Brüsszel még jobban
elhatárolta magát az elsősorban az Egyesült Államok és Anglia által
képviselt azonnali modernizálási tervektől, s abban is külön
álláspontot képvisel, hogy azonnali tárgyalásokat sürget a rövid
hatótávolságú atomfegyverzetről. A vasárnapi tüntetés így a NATO-ban
zajló vita egyik igen fontos pillanatában hathat a belga kormány
poziciójára, és így a NATO-fegyverkezés jövőjére.+++
1989. április 16., vasárnap 13:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|