|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (15. rész)
|
Ugyanakkor e módosítás ellen számos észrevétel hangzott el. A
képviselők egyébként a név szerinti szavazás úgynevezett ,,A,,
változatát támogatja, amely szerint a törvényhozónak nyilatkozni
kell állásfoglalásáról, s nem pusztán aláírásával szavaz.
Sok vitát váltott ki az ügyrendnek az a megszorító rendelkezése,
amely szerint, ha valamely módosító javaslattal a kormány nem ért
egyet, akkor előbb a Minisztertanács javaslatáról kell szavazni, s
csak azt követheti a módosítás. A bizottság javasolja, hogy ezt
változtassák meg, és térjenek vissza ahhoz a korábbi eljárási
rendhez, amikor az Országgyűlés először a módosító javaslatokról
döntött.
Több javaslat hangzott el arra, hogy a Parlament ne kösse meg a
kezét olyan megszorítással, hogy kétfordulós tárgyalásra csak a
hosszú-, illetőleg középtávú tervek, valamint a jelentősebb
koncepciók esetében kerülhet sor. A bizottság egyetért az erre
vonatkozó javaslatokkal azzal, hogy a kétfordulós tárgyalás témáiban
az Országgyűlés döntsön, figyelemmel a kormány középtávú
kodifikációs programjában javasolt törvényalkotásokra is.
A bizottság ugyancsak javasolja annak a szabálynak a
megváltoztatását, miszerint a törvényjavaslatok általános és
részletes vitáját együttesen kell lefolytatni. Az Országgyűlés
döntsön abban, hogy a vitát külön-külön, tehát a törvényjavaslat
egészéről és utána az egyes részletekről milyen módon folytatja le.
A módosított ügyrend pontosabban kívánja szabályozni a
szavazatok összeszámlálásának rendjét. Meg kell szüntetni a
,,látható,,, vagy ,,nyilvánvaló,, többség kifejezést, tehát azt,
hogy csak a javaslatok ellen leadott, illetve a tartózkodó
szavazatokat számolják össze. A szavazatszámláló gép alkalmazásával
egyszerűbbé válik majd a procedúra, addig azonban meg kell szervezni
a szavazatok pontos összeszámlálásának rendszerét. Tudni kell - már
csak a történelem számára is -, hogy az adott ügyben hányan
szavaztak, és a szavazatok aránya miként oszlik meg.
A bizottság javaslatot terjesztett elő a képviselői
tevékenységgel összefüggő különböző parlamenti csoportosulások -
frakciók - alakításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során
általános egyetértés fogadta ezt az elképzelést. Volt azonban, aki
azt ajánlotta, hogy nevezzék meg e csoportokat, tehát mondják ki
konkrétan, hogy a kommunista frakción kívül milyen más csoportok
alakítását tegye lehetővé a Házszabály. Ezzel kapcsolatban egyébként
dr. Korom Mihály megjegyezte, hogy nem az ügyrend rendelkezik ma sem a
kommunista frakcióról, hanem az MSZMP szervezeti szabályzata.
(folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|