|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (24. rész)
|
A hatalom tartósan azoké lesz, akik a szellem erejével és az
erkölcsi tisztasággal vívják azt ki - húzta alá végezetül, s kérte
az Országgyűlést, a törvénytervezetet csak akkor fogadja el, ha az
nem tesz különbséget a társadalmi szervezetek és a politikai pártok
között.
Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari
------------
Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a sportszervezetek,
-egyesületek, illetve -szövetségek érdekében figyelmeztetett arra,
hogy a sportegyesületek napjainkban egyre nehezebb helyzetbe
kerülnek, filléres gondokkal küszködnek. Helyzetükön az sem
változtat igazán, ha vállalkozásba fognak, hiszen az állam ugyanúgy
kezeli őket, mint más gazdálkodó szervet, s bevételeik jelentős
részét elvonja. Így a sport hovatovább másodlagos tevékenységgé
válik. Olyan gazdálkodási szabályokra lenne szükség - mutatott rá -,
amely a gazdálkodó szervezeteket érdekeltté tenné a sport
támogatásában, ugyanakkor a sportegyesületek számára lehetőséget
adna, hogy a vállalkozásaikból származó nyereségüket a
sporttevékenységre fordítsák, azaz ,,nonprofit,, elven működjenek.
Utalva a törvényjavaslatnak arra a rendelkezésére, amely szerint a
társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos
szabályokat a Minisztertanács állapítja meg, Géczi István kérte,
hogy a rendelet tervezetét a kormány mutassa be az Országgyűlés
ifjúsági- és sportbizottságának.
Nem kevésbé nehéz a különböző sportszövetségek helyzete -
folytatta. A szakági szövetségek egy része ma még beékelődik az
államigazgatásba, az ÁISH része, vagy önálló költségvetési szervként
funkcionál. Ez a helyzet rendellenes; a sportszövetségeknek
társadalmi alapon, önkormányzati és demokratikus jelleggel
önállósulniuk kell - mutatott rá a képviselő.
Ugyanakkor az egyesülési törvény jelenlegi szabályai az ily
módon létrejövő sportszövetségekre - azok sajátosságai miatt - nem
alkalmazhatóak. Géczi István ezért szükségesnek tartotta, hogy
mielőbb alkossanak meg egy sporttörvényt, amely rendezné az állam
feladatvállalását a sportban, az állam, illetve a társadalmi jellegű
sportszervezetek közötti munkamegosztást, a sport állami
irányításának rendjét, a sportszervezetek szerepét, működését,
egymással való kapcsolatukat. Kérte: az Országgyűlés kötelezze a
kormányt, hogy a törvény tervezetét 1989. április 30-ig dolgozza ki
és nyújtsa át megvitatásra az ifjúsági- és sportbizottságnak.
Javasolta továbbá, hogy a sportági szakszövetségek tevékenységére,
szervezetére és működésére külön törvényerejű rendeletet adjanak ki.
(folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 16:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|