|
|
 |
|
 |
Bős-Nagymaros
|
London, 1989. március 8. (BBC, Panoráma) - Amikor azt mondtam, hogy
kevés értesülésünk van az Országgyűlés mai vitájáról, nem tettem
hozzá azt, amit már híreinkben is hallotta, hogy a magyar kormány
hajlandó fontolóra venni egy népszavazás megtartását a bős-
nagymarosi vízlépcső ügyében - de egy későbbi időpontban, és a
kérdés nemzetközi és egyéb összefüggéseit, valamint a népszavazásra
vonatkozó általános törvény akkorra már kidolgozott pontjainak
figyelembevételével.
Ma délután megkérdeztük Bába Iván politológust, hogy véleménye
szerint mi késztette a kormányt álláspontja módosítására, illetve
mi változott egyáltalán azóta, hogy októberben az Országgyűlés a
vízlépcső megépítése mellett döntött?
- Ennek véleményem szerint két oka lehetett: az egyik az, hogy
Magyarország gazdasági helyzete rohamosan romlik. A belső
társadalmi feszültség egyre növekszik. Másrészt pedig az a tény,
hogy a különböző környezetvédő csoportok együttesen összegyűjtötte
mintegy 120 ezer aláírást, ezt a parlament elé terjesztette, és ez
elég nagy nyomásnak tűnt ahhoz, hogy a parlament ismét napirendre
tűzze ezt a kérdést.
Úgy gondolom, hogy a népszavazás kérdése egy kezdete lehet csak egy
folyamatnak. Ugyanis népszavazást tartani egy ilyen országban, mint
Magyarország csak akkor szabad, hogyha két feltétel biztosítva van.
Az egyik feltétel az, hogy mind a vízlépcső felépítése melletti,
mind az ellene szóló érvek teljes és korlátlan sajtónyilvánosságot
kapnak. A másik feltétel pedig az, hogy a népszavazás tisztaságát
mind jogilag, mind gyakorlatilag garantálja a hatalom. +++
1989. március 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|