|
|
 |
|
 |
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (1. rész)
|
1990. augusztus 1., szerda - Több hónapos előkészítő munkát
követően szerdán ülést tartott a Parlamentben az Országos
Érdekegyeztető Tanács. Győriványi Sándor munkaügyi miniszter
megnyitójóban történelmi eseménynek nevezte, hogy új formában ült
össze a munkáltatók és a munkavállalók országos érdekegyeztető
fóruma, ahol a kormány - leszámítva munkaadói jogosítványát - inkább
csak egyeztető szerepkört kíván betölteni. Antall József levélben
köszöntötte a fórumot, kiemelve, hogy a gazdasági törvényjavaslatok
kidolgozásánál számítanak a munkaadók és a munkavállalók
szervezeteinek véleményére. A kormány elismeri a munkáltatók és a
munkavállalók egyesülési jogát, s igényli, hogy a konfliktusokat
tárgyalásokkal, a törvényes keretek között rendezzék.
A tripartit (háromoldalú) elven működő és Érdekegyeztető Tanács
névvel újjáalakított fórum lényegi feladatainak meghatározásával
kezdte meg munkáját. A vitában Forgács Pál (FSZDL) felvetette, hogy
az ismételt drasztikus áremelések előtt a kormány nem konzultált a
munkavállalói érdekvédelmi szervezetekkel, és csak a sajtóból
értesülhettek a vállalati tanácsok kötelező újraválasztásáról,
illetve az igazgatók megerősítéséről, pedig ilyen kérdéseknél nem
lehet kikerülni az országos érdekegyeztetést. A Szakszervezeti
Kerekasztal véleményét tolmácsolva szükségesnek tartotta: ne csak a
bér- és munkaügyi kérdésekkel foglalkozzon az érdekegyeztető tanács,
hanem a kormány általános gazdaság- és szociálpolitikájával is,
hiszen a béreket csak az árakkal, adókkal összefüggésben lehet
értelmezni. A munkavállalók javasolják, hogy a fórum sürgősen
vitassa meg a kormány foglalkoztatáspolitikai, privatizációs, a
munkavállalói részvényprogramra vonatkozó, valamint a vállalati
tanácsok újraválasztásával és az igazgatók megerősítésével
kapcsolatos témaköröket. Szükségesnek tartják, hogy mielőbb
érdekvédelmi törvény készüljön a jogok és kötezettségek rögzítésére.
Nagy Sándor (MSZOSZ) kifejtette: ennek a törvénynek a
kidolgozása hosszú munka, de elkészültéig is a három oldal által
elfogadott érdekegyeztetési kódex szabályozza a teendőket. Felhívta
a figyelmet arra is, hogy hazánknak több genfi konvenciót - így
például a tripartit rendszerre, a bérmegállapodásokra, a kollektív
tárgyalásokra vonatkozókat - kellene ratifikálnia. Hangoztatta, hogy
az országos érdekegyeztetés a megfelelő középszintű (ágazati,
területi), valamint vállalati tárgyalások, konszenzusok nélkül nem
sokat ér, tehát igen fontos e három tárgyalási szint megteremtése.
(folyt. köv.)
1990. augusztus 1., szerda 16:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|