|
|
 |
|
 |
- Szerk.fóruma - 12. folyt.
|
És még valami, amit Vadász János már említett, hogy itt
törvényeket kell most hozni ebben az új parlamentben, és olyanokat,
amelyekhez kétharmados többségre van szükség. Tehát ez is fontos
lenne, valamint a külföldi tőke. A külföldi tőke nagykoalíciót
szeretne, mert csak akkor látná biztosítottnak a stabil kormányzást.
Hogy ebben a külföldi tőkének igaza van-e vagy sem, azt nem tudom,
de ezek azért mind visszatérő érvek.
(Vadász János:)
- Igen, és most én mondok egy érvet a nagykoalíció ellen, hogy
ellentmondjak önmagamnak: rendkívül elszürkülne a parlamenti élet,
és az lenne az üdvös, hogy a politikai élet középpontjába a
parlament kerüljön. Egy nagykoalíció esetén a kabinet, az óriási
kabinet felé tolódna el minden - a súlypont. A parlamentben már a
háttérben a zárt ajtók mögött megvitatott és eldöntött kérdések
kerülnének, és nem lennének élénk parlamenti összecsapások, harcok
viták - ez kárára lenne a magyar demokráciának.
(Lengyel Szaniszló:)
- És térjünk vissza ahhoz az érvhez, amely fölött elsiklottunk,
de nem lehet elsiklani fölötte: a nagy ellenzéki párt, a Magyar
Szocialista Párt lenne. És ez a párt esetleg növelné táborát az
ellenzéki szerepből kiindulva.
(Vadász János:)
- Még van vagy két percünk, és az egy kérdéshez - azt hiszem -
elég. Az első forduló egyik leglátványosabb mozzanata volt Pozsgay
Imre veresége Sopronban. Mint tudjuk, a harmadik helyre került, és
ha jól tudom, a szavazatoknak csupán 17 százalékát szerezte meg. Ez
az érdekes politikai figura, aki kétségtelenül komoly érdemeket
szerzett az állampárt, a pártállam leépítésében és az elmúlt két év
politikai folyamatában, ezt az embert elég egyértelműen
elutasították a választók. Ennek a jelenségnek, Pozsgay látványos
hanyatlásának mi a fő magyarázata? - Lengyel Szaniszló? (folyt.)
1990. március 29., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|