|
|
 |
|
 |
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (3. rész)
|
Több párt képviselője kérte a kormányfőt, hogy tisztázza a
Duna-gate ügy kapcsán pénteken mondott országgyűlési felszólalásában
említett ,,MSZMP-puccsterv,, hátterét. Amennyiben az eset komoly
volt, miért maradt el a büntetőjogi felelősségrevonás - tudakolták.
A pártok által feltett kérdésekre először Németh Miklós
válaszolt. A jelenlegi parlament még hátralévő munkájával
kapcsolatban elmondta: a kormány a március 14-i ülésszakra csupán
két törvényjavaslatot kíván beterjeszteni: az 1945 és 1963 között
törvénytelenül elítéltek rehabilitációjáról szóló, valamint az
egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmáról szóló
törvényjavaslatokat.
A szovjet csapatok teljes kivonását illetően kijelentette: a
magyar kormány két éve intenzív tárgyalásokat folytat a szovjet
kormánnyal a csapatok végleges kivonásáról, s jelenleg is mindent
megtesz a lehető legkorábbi csapatkivonás érdekében. Mint mondotta,
az Országgyűléstől februárban kapott felhatalmazás alapján a
kormánynak kötelessége e tárgyalások folytatása, illetve lezárása. A
szerződésnek mindössze egyetlen pontja vitatott: a szovjet fél
szerint a harci egységeket 1991. június 30-ig, a technikát és egyéb
anyagokat 1991. augusztus 31-ig vonják ki teljes egészében hazánk
területéről. A magyar kormány pedig azt az álláspontot képviseli,
hogy a teljes kivonásnak 1991. június 30-ig be kell fejeződnie.
A kormányfő úgy vélte: amennyiben a választások után hivatalba
lépő kormányra bíznák a megállapodás megkötését, valószínűleg az sem
tudna a jelenleginél közelebbi időpontban megegyezni. Mindenekelőtt
azért, mert az új kormánynak először a programját kell az
Országgyűlés elé terjeszteni, s számos olyan kérdés is szerepel majd
az asztalán, amelyet a jelenlegi Minisztertanács sürgős teendőként
,,hagy,, utódjára.
Németh Miklós reagált a nagy visszhangot keltett pénteki
országgyűlési felszólalásával kapcsolatos megjegyzésekre is. E fórum
előtt is megismételte: a sajtó által puccskísérletnek keresztelt
szervezkedés elhalt, nem voltak olyan tárgyi bizonyítékok,
konkrétumok amelyek alapján ügyészségi eljárást lehetett volna
indítani. Ezért úgy döntött - mivel a ,,szervezkedés,, nem
veszélyeztette a békés átmenetet -, nem kelt pánikot a terv
nyilvánosságra hozásával. Az Országgyűlés előtt most azért tett
említést mégis az esetről, hogy példával is illusztrálja: a
titkosszolgálat az átmenet békés jellegének megőrzése érdekében
működött, s egy ilyen szervezet sajátos eszközeire, szakembereire
igenis szükség van. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 21:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|