|
|
 |
|
 |
- Szőcs Géza tapasztalatai - 4. folyt.
|
Az ellenzékről elmondható, hogy egy történelmi küldetést
teljesített Magyarországon az elmúlt évtizedben, és ezt jól
megcsinálta, jól tette. Ő sem lehet biztos abban, hogy a kormányzás
felelősségteljes feladatának képes lesz-e megfelelni. Azzal együtt,
hogy osztom Tamás Gáspár Miklós véleményét arról, hogy nem igaz az,
hogy csak a jelenlegi kormányzatnak volnának szakemberei és
politikai rutinnal rendelkező garnitúrája. Nem erről van szó. Nem
azt gondolom, hogy az ellenzék attól fél, hogy nem elég hozzáértő,
de a felelősség ténye önmagában lehet...
- Igen. Ilyen szempontból a lengyelországi tapasztalat ez most
rendelkezésre áll, mert itt van egy nagyon lényeges fázis különbség,
amivel most a lengyelek előre rukkoltak, Magyarország elé. De ez
talán a magyar ellenzéknek is komoly haszna lehet. Ezt megfigyelni,
és ebből tapasztalatokat meríteni.
- Szerintem nagyon fontos az egész magyar társadalom számára,
hogy a lengyelországi tapasztalatokat a lehető legrészletesebben és
a lehető legtárgyilagosabb megvilágításban közvetítsék neki, és
ebben ránk is hárul egy jól körvonalazható feladat.
- Beleértve a buktatókat, nehézségeket is. A folyamat
hajtóerőit, a lehetséges hajtóerőket sorra véve egy nyilvánvaló
kontraszt merül fel bennem 1956-tal kapcsolatban. Annak idején az
írók micsoda hatalmas szerepet játszottak 1956 előtt
Ők voltak a
reformfolyamat elindítói, mozgatói, zászlóvivői. Ma is nagyon sok
magyar író közéleti, politikai tevékenységet folytat. De elsősorban
mint politikusok, ellenzékiek. Ők is futnak, de így mint a magyar
írók, mint társadalmi erő, ezt így nem érzem most. Mi ennek az oka?
(folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|