|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
Végül az Elnöki Tanács javaslatai nyomán az Országgyűlés
választja meg a tárcák vezetőiként kiszemelt jelölteket. Amennyiben
a Parlament nem fogadja el a jelöltet, újra kezdődik a vezető
kiválasztásának procedúrája. Raft Miklós elmondta, hogy a készülő új
alkotmány koncepciója a miniszterek kiválasztásának kétlépcsős
rendszerét kívánja meghonosítani. Ebben a javaslattétel joga a
miniszterelnököt illetné meg, a döntés azonban továbbra is az
Országgyűlés kezében maradna.
Ugyan a most első alkalommal megtartott bizottsági meghallgatás,
véleményezés jogi szempontból nem tartalmaz kötelezettségeket a
jelölt személyére, a külügyi bizottság tagjai egyhangúlag
támogatásukról biztosították Horn Gyula jelölését. Az általános
vélekedés szerint az eddig is sikerágazatnak számító magyar
külpolitika Horn Gyula személyében ,,jó kezekbe kerül,,.
Horn Gyula megköszönte a bizalmat, majd a képviselők kérdéseire
válaszolva kisebbfajta programbeszéddel felérő tájékoztatóban
vázolta elképzeléseit. A magyar semlegesség esélyei felől érdeklődő
törvényhozóknak az államtitkár elmondta: a Külügyminisztérium
vezetői abból indulnak ki, hogy a nemzetközi realitások
figyelembevételével maradéktalanul érvényesítsék hazánk érdekeit. A
tömbönkívüliség elérése nemzeti érdekünk, olyan távlati cél, amelyet
Magyarország nyugodtan vállalhat. Rövid távon azonban - éppen a már
említett nemzetközi realitások következtében - ennek nincs esélye. A
közeljövő magyar külpolitikájának tennivalói közé sorolta Horn Gyula
a szuverenitás, az önálló kezdeményezés erősítését. Hangoztatta,
hogy Magyarország aktívan támogatja azt az elmúlt három évben
mindinkább kibontakozó folyamatot, amely a Varsói Szerződés
korszerűsítését szolgálja. Különösen jelentősek azok a törekvések,
amelyek a katonai kiadások terheinek erőteljes csökkentését
szorgalmazzák. A hadseregek jövőjét boncolgatva Horn Gyula a maga
részéről elképzelhetőnek tartotta egy jóval kisebb létszámú,
alapjaiban ,,profi,, katonaságra épülő, kevésbé költséges hadsereg
létrehozását. Fontosnak nevezte a hadseregek struktúrájának
átalakítását is, kizárólag védelmi jellegűre.
Utolsó napirendi pontként a testület tagjai új nagykövetek
kinevezéséről tájékozódtak. Bardócz Béla Kubában, Csejtei István
Hollandiában, Demus László Dániában, Göbölyös Gábor Belgiumban és az
Európai Közösségek mellett, Gyenis Jenő Törökországban, Hajdú József
Svédországban, Horváth Ernő Iránban, Hargita Árpád Ausztriában, Kiss
János Uruguayban, Kornidesz Mihály Albániában, Nagy Gábor
Franciaországban, Pereszlényi Zoltán pedig Egyiptomban képviseli
hazánkat. (MTI)
1989. április 26., szerda 16:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|