Rendszerváltás és az MTI

	Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (26. rész)
A személyiségi jogokat taxatíve felsorolva az alkotmány I. fejezetébe kell előrehozni. A tervezet az egykamarás rendszer mellett foglal állást, Gajdócsi István mégis úgy vélte: átmenetileg a szilárd, többpártrendszerű politikai struktúra eléréséig felmerülhet egy - az érdekképviseleti szervek által létrehozott - második kamara működtetése, éppen a bizonytalan politikai struktúra ellensúlyozása érdekében. A köztársasági elnöki funkciót önálló hatalmi intézményként célszerű szabályozni. Ugyanakkor kerülni kell a tisztán prezidenciális rendszert, az úgynevezett erős köztársasági elnöki intézményt. Tételesen ki kell mondani, hogy a jogszabályokban megállapított hatáskört elvonni egyetlenegy állami szervezettől sem lehet. Új alkotmányos intézményként kell szabályozni, s az alaptörvénybe beépíteni az alkotmánybíróságot, az állampolgári jogok szószólóját, szóvivőjét és a legfőbb állami számvevőszéket. A bizottság stratégiai fontosságot tulajdonít annak, hogy a tanácsok helyett önálló fejezetben kell a helyi önkormányzatok szabályait összefoglalni. A továbbiakban a testület kiegészítő, módosító észrevételeit tolmácsolta Gajdócsi István. Elmondta: a bizottságban kialakult állásfoglalás szerint az államforma meghatározásakor a népköztársaság vagy a köztársaság között kellene választani. Elképzelhető, hogy a két javasolt változat alternatív módon benne maradjon az alkotmány szövegtervezetében, és erről csak a társadalmi viták után szülessen döntés. A testület álláspontja szerint az alkotmányban fel kell sorolni azokat az alapvető politikai és társadalmi értékeket, amelyek az alkotmányozás egész koncepcióját meghatározzák. Követelményként fogalmazták meg azt is, hogy önálló paragrafusban definiálják az alkotmányszerűséget. Ezt az teszi fontossá, hogy az alkotmánybíróság a pártok bejegyzése során azok programját az alkotmányszerűség szempontjából ítéli majd meg. A hatalommegosztás deklarálásán túl kívánatos felsorolni azokat az államhatalmi ágakat, amelyek hatáskörük gyakorlása során nem nőhetnek egymás fölé. Ezek közé sorolta az előadó a parlamentet, a kormányt és a végrehajtó hatalmat, a köztársasági elnököt, az alkotmánybíróságot, az igazságszolgáltató bíróságokat és a helyi önkormányzatokat. (folyt. köv.) 1989. március 8., szerda 17:13
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »