Rendszerváltás és az MTI

	A VSZ külügyminiszteri értekezlete
München, 1989. április 13. (SZER, Világhíradó) - Feltűnő, hogy a grúziai események miatt a szovjet külügyminiszter nem ment el Kelet-Berlinbe, a Varsói Szerződés külügyminiszteri értekezletére. Mi történt ott, és mi az első nyugati válasz erre? - A Szovjetunió és Kelet-Németország már korábban is indítványozta a rövid hatótávolságú harcászati rakéták számának jelentős csökkentését, de a hivatalos javaslat most hangzott el először a Varsói Szerződés külügyminisztereinek kétnapos kelet-berlini értekezlete után. Az értekezletről kiadott közleményben a külügyminiszterek javasolják az Észak-atlanti Szervezetnek, hogy már a közeljövőben kezdjék meg a tárgyalást az Európában lévő taktikai nukleáris fegyverzet korlátozásáról, párhuzamosan a hagyományos fegyveres erők korlátozását célzó bécsi tárgyalásokkal. Az előkészítő megbeszéléseken a NATO és a Varsói Szerződés nukleáris fegyverekkel rendelkező államai, így Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió vennének részt a két szövetség más érdekelt tagországaival együtt. Az érdemi tárgyalásokon megvitatnák az ellenőrzés módozatait és felállítanának egy nemzetközi ellenőrző bizottságot. Fischer keletnémet külügyminiszter tegnapi sajtóértekezletén hangoztatta, hogy csak akkor lehet megteremteni a tartós biztonságot Európában, ha csökkentik az 500 kilométernél rövidebb hatósugarú, taktikai nukleáris fegyverek számát. A keletnémet külügyminiszter hozzáfűzte, hogy a Varsói Szerződés építő szellemű választ vár javaslatára a nyugati szövetségesektől. A külügyminiszteri értekezlet végén kiadott dokumentumok egyike többek között megállapítja, hogy a Varsói Szerződés véleménye szerint a taktikai fegyverek korszerűsítéséről való kölcsönös lemondás megfelelő légkört teremtene a tárgyalások számára. Ez a megállapítás utal a NATO-nak arra a tervére, hogy modernizálja 88 elavulóban lévő Lance-rakétáját. A 120 kilométeres hatósugarú taktikai nukleáris rakéták korszerűsítésének javaslata ugyanis, ellentéteket okozott a nyugati szövetségesek táborában, és a Varsói Szerződés mostani indítványa minden bizonnyal tovább szítja a vitát. Az amerikai és a brit kormány a Lance-rakéták mihamarabbi modernizálását akarja, Nyugat-Németország és Belgium azonban a döntés elhalasztására törekszik, és előbb tárgyalni akar a fegyverkezés csökkentéséről a Varsói Szerződés szervezetével. A NATO valamennyi tagállama elvben kívánatosnak tartja, hogy csökkentsék a taktikai nukleáris robbanófejek és kilövő- berendezések számát Európában, de az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország és a nyugatnémet kormánykoalíció konzervatív szárnya ellenzi a rövid hatósugarú nukleáris fegyverek teljes leszerelését. Arra hivatkoznak, hogy a Varsói Szerződés fegyveres erői lényegesen több katonával, harckocsival és tüzérséggel rendelkeznek. Mint egy nyugati hadászati szakértő mondta, a taktikai nukleáris fegyverek továbbra is a NATO elrettentő erejének részét képezik, és teljes felszámolásukról csak a hagyományos fegyveres erők csökkentése után lehet tárgyalni. Wörner, a NATO főtitkára a kelet-berlini javaslatra adott válaszában leszögezte, hogy a Varsói Szerződésnek először saját rövid hatósugarú nukleáris fegyvereinek számát kell csökkentenie, ha valóban tárgyalni akar erről a kérdésről a nyugati szövetségesekkel. A Varsói Szerződés 14-szer több taktikai atomfegyverrel rendelkezik, mint a NATO, és jó lenne, ha tenne valamit az egyenlőtlenség csökkentésére - mondotta Wörner. Hozzáfűzte, hogy a hagyományos fegyveres erők korlátozását célzó egyezmény megkötése az elsődleges feladat. A NATO védelmi miniszterei jövő szerdán és csütörtökön összeülnek Brüsszelben, és újra foglalkoznak a taktikai atomfegyverek korlátozásának kérdésével, előkészítve a nyugati szövetségesek májusban tartandó csúcsértekezletét. +++ 1989. április 13., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »