|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. szeptember 23. (BBC, kora reggeli híradás) Husszein jordiania király közvetlenül az amerikai néphez fordult, hogy támogassa az öböl válság békés rendezésétt. Az Ammanból surgázott műsorban a király válszolt azokra a bírálatokra, melyek szerint túlzottan együtt érzett Irakkal Kuvait bekebelézése után is. Husszein király kifejtette, hogy a háború kitörése rengetek életet követelne és elképzelhetetlen pusztítást okozna. Kijelentette: Jordánai határozottan azon a véleményen van, hogy a lehető leghamarabb véget kell vetni az amerikai és egyéb külföldi erők szaud-arábiai jelenlétének ahol az iszlám két lelgszentebb kegyhelye található.
Szaud-Arábia iraki, jordániai és jemeni diplomatákat utasított ki területéről. A rijadi külügyminisztérium nyilkozata azzal vádolta a diplomatákat, hogy olyan tevékenységet folytattak, mely beavatkozott szaudi biztonsági politikába. A kommuniké szerint a szaudi hatóságok már korában kapcsolatban lépten az érintett három ország kormányával, miután visszavették a diplomaták tevékenységét. A nyilatkozat szerint azonban a nyílt beavatkozás tovább folytatódott és így Rijad a diplomaták hazarendelésre szólította fel ezeket az országokat. A szaudi olajügyi minisztr úgy nyilakozott, hogy az állami olajvállalat pusztán anyagi megfontolsából allította le a Jordániának szánt olajszállítást, mivel Jordánia még mindíg nem fizette ki régről esedékes elmaradását.
Asszad szíriai elnök kijelentette, elfogadhatalan lenne, hogy idegen csapatok maradjanak a Perzsa-öböl térségében miután megoldották a kuvaiti problémát. Asszad ezt egy teheráni banketten mondta, miután tárgyalt az iráni elnökkel. Irán erősen bírálta a nyugati csapatok jelenlétét. Az iráni hírügynökség korábban idézte Rafszandzsani elnök egy nyilatozatát, melyben reményét fejezte ki, hogy a válság megoldása előnyös lesz az öböl menti országoknak.
Teheránból érkkező jelentések szerint Irán korszerű szovjet vadászbombózókat szerzett be. Az iráni televízió tudósítása szerint egy iráni légitámaszpontra megérkeztek az első MIG-29-es harcigépek. A hírben nem említették, hogy hány repülőgépről van szó. Tudósítók rámutatnak, hogy az iráni légierő főként kiöregedő amerikai gyártmónyú gépekkel rendelkezik csak, ugyanis az amerikai fegyverszállításokat a 11 évvel ezelötti iráni forradalom után leállították. (folyt.)
1990. szeptember 23., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|