|
|
 |
|
 |
Belga sajtó - magyar választások (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. április 10. kedd (MTI-tud) - A belga lapok
többsége hírügynökségi tudósítások alapján tért vissza kedden a
magyarországi választások eredményére, a La Libre Belgique Betlen
János budapesti tudósítását tette közzé (,,A középjobb előtt
győzelme nyomán szabad az út - a liberálisok a második forduló nagy
vesztesei - az exkommunisták épphogy felszínen tudtak maradni,,
címmel, illetve alcímekkel), míg a tekintélyes polgári Le Soir
Edouard van Elthem tudósítását közölte ,,Középút Magyarországon a
múlttal való szakításra,, címmel.
A konzervatív szökőár azt mutatta, hogy a magyarok a demokrata
fórum által ígért sima átmenet mellett foglaltak állást, az
SZDSZ-nek és a Fidesznek azonban drágán meg kellett fizetnie a
gazdasági válság ,,sokk-kezelését,, hangoztató maximalista vonalért
- állapítja meg az utóbbi lap. - A választás nagy vesztesei a
szocialisták, akik képtelenek voltak hitelt érdemlően elfogadtatni a
lakossággal szociáldemokrata átalakulásukat a hatalom kommunista
színekben történt gyakorlása után. Nem kétséges, hogy az MSZP egyes
hívei jobbnak látták, ha szavazatukat ,,hasznos,, célra használják:
miután a múlttal megtörtént a szakítás, inkább azt az erőt
választották, amely fokozatosabb tabula rasát ígért.
Az MDF számára a legnehezebb saját egységének megőrzése lesz a
győzelem után. A kereszténydemokraták, népiesek és nacionalisták e
konglomerátuma 1987-es szárnybontása óta korántsem tanúsított teljes
nézetazonosságot minden kérdésben - írta a belga tudósító, aki
megemlítette azt is, hogy sokan az MDF szemére vetették ,,demagóg
tullicitálását,, is a romániai magyar kisebbség kérdésében, s
antiszemitizmussal is vádolták a kampányban. Ráadásul Antall
Józsefnek, az MDF elnökének figyelembe kell vennie a kisgazdák
specifikus követeléseit. Kétségkívül ez magyarázza, hogy nem siet
elfoglalni új tisztét, és még körülbelül egy hónapot ad elődjének,
Németh Miklósnak a folyó ügyek intézésére - vélekedett tudósításában
a belga újságíró. - A jövendő kormányfő első felhívásai a magyar nép
egységét és a konstruktív ellenzék létének szükségességét
hangsúlyozva a megbékélés irányába mutatnak. A feladat most a
demokratizálás során ejtett sebek behegesztése. (folyt.)
1990. április 10., kedd 15:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|