|
|
 |
|
 |
Grúzia (2. rész)
|
Ismeretes, hogy az események okait keresve tisztázásra vár az
is, milyen összefüggés van a tbiliszi zavargások és az Abháziában
történtek között. Emlékezetes, hogy még a múlt hét végén az első
információk szerint a tbiliszi tüntetések célja Grúzia területi
egységének védelme, megóvása volt. Később kiderült - s a moszkvai
hivatalos nyilatkozatok is ezt jelzik -, hogy az Abháziában
történtek csupán ürügyül szolgáltak bizonyos szélsőséges erők
fellépéséhez. A tisztánlátást segítendő - a központi lapok közül
elsőként - a Krasznaja Zvezda Szuhumiból, az Abház ASZSZK
fővárosából keltezett tudósításában összefoglalta az előzményeket.
Március 18-án a Lihni nevű abház faluban hivatalosan
engedélyezett nagygyűlést tartottak az Ajdgilar nevű abház
népfrontmozgalom szervezésében. Ezen a rendezvényen a felszólalók
szociális gondjaikról beszéltek, de később a népfront egyes
szélsőséges vezetői más irányt szabtak az eseményeknek. Az ő
szorgalmazásukra az ország vezetésének címzett dokumentumot fogadtak
el, amely szerint ,,Abházia nemzetiségi kérdése zsákutcába jutott,,
és ,,az abház nép az etnikai katasztrófa peremére sodródott,,.
Ugyancsak elhangzottak kijelentések ,,az Abháziában élő abházok
elgrúzosításáról,,. A Szovjetszkaja Abhazija című lap március 24-én
közölte a dokumentumot, amely sértette mind az autonóm
köztársaságban, mind Grúziában élő grúz lakosságot.
Egy nappal később Szuhumiban ugyancsak engedélyezett gyűlést
tartottak a grúz nemzetiségűek, akik a népfront nemzetiségi viszályt
szító szélsőségeseinek a felelősségre vonását követelték. Április
1-jén hasonló, bár nem engedélyezett rendezvény volt Leszelidze
faluban, ahol kisebb sérüléssel járó összecsapások is kirobbantak -
idézte fel az előzményeket a szovjet katonai napilap.
Ilyen előzmények után váltották le Borisz Adlejbát, a Grúz KP
abháziai területi bizottságának első titkárát. Moszkvai értesülések
szerint az abház pártszerv még Adlejba vezetésével határozatot
fogadott el, amely az Abház SZSZK Grúziából való kiválását és a
teljes értékű szövetséges köztársasági státust követelte. Ezt a
határozatot az abház legfelsőbb tanács elé is előterjesztették.
Elgondolkodtató, hogy azok a grúz szélsőséges erők, amelyek az
abház önállósodási törekvéseket ürügyül felhasználva korbácsolták
fel Tbilisziben a hangulatot, maguk is hasonló - de már Grúzia
elszakadását követelő - jelszavakat hirdettek. +++
1989. április 13., csütörtök 12:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|