Rendszerváltás és az MTI

	Találnak-e kiutat - a PROGNÓZIS Szakmai Kör felhívása (1. rész) (OS)
Budapest, 1989. április 13., csütörtök - 1989. március 1-jén PROGNÓZIS névvel szakmai kör alakult, azzal a céllal, hogy javaslatokat dolgozzon ki a magyar gazdaság és társadalom mai problémáinak megoldására. A szakmai kör tagjai közgazdászok, társadalomtudósok, műszaki szakemberek az államigazgatás, a tudomány illetve a termelés területéről. Elhatározták, hogy önkéntes munkavégzés alapján, rendszeresen megrendezett szakmai vitákon, a makro- és mikroökonómiai, valamint a gazdasági és társadalmi megközelítést ütköztetve, feldolgozzák hazánk társadalmi és gazdasági fejlődésének legkritikusabb kérdéseit és az eredményeket publikálják. A munka eredményessége érdekében a szakmai kör a legfontosabb kérdéseket azonosan, vagy legalábbis hasonlóan megítélő szakembereket kívánja tömöríteni. E nézetekről a szervezők előzetes téziseket küldtek szét, amelyeket e helyen - rövidítve - ismertetünk. A jelenlegi helyzet kialakulásához vezető okok megítélése. Az elmúlt évtized külső gazdasági változásai és a magyar gazdaságpolitika sorozatosan rossz válaszlépései az utóbbi években kritikus helyzetet alakítottak ki hazánkban. A nyolcvanas évek végére kialakult kedvezőtlen helyzet több okra vezethető vissza, amelyek egy része a külső politikai és gazdasági helyzet alakulásával, más részük a belső politikai fejlődéssel, illetve gazdaságpolitikával magyarázható. A második világháború következményeként kialakuló politikai helyzetben Magyarország - más közép-európai országokhoz hasonlóan - kívül rekedt a nemzetközi tudományos-műszaki és gazdasági fejlődés fő áramlatain, és az ebből fakadó hátrányokat csak ideiglenesen (és akkor sem teljes mértékben) tudta kompenzálni a természeti erőforrásoknak az a viszonylagos bősége, amelyhez a szocialista együttműködés keretében jutott a magyar gazdaság. Mindazonáltal a hetvenes évek közepéig, az extenzív erőforrások hasznosításával a magyar gazdaság viszonylag dinamikus gazdasági növekedést ért el, és a lakosság életszínvonala, az ötvenes évekhez képest minőségileg magasabb szintre került. Az extenzív növekedési források közeli kimerülését felismerve, a gazdasági mechanizmus rugalmasabbá tétele érdekében 1968-ban gazdaságirányítási reformra került sor. A reform nyomán javult az áruellátás, enyhült a hiánygazdaság, beigazolódott, hogy a szocialista gazdaság tervlebontás nélkül is életképes. Ugyanakkor a reform számos tekintetben ne érte el célját: nem sikerült a vállalati önállóság megfelelő mértékű kiterjesztése, domináns maradt az erőforrások különböző alkumechanizmusokon keresztül történő központi elosztása és a piaci viszonyok sem fejlődtek a kívánt mértékben. (folyt.köv.) 1989. április 13., csütörtök 18:07
Vissza » Folytatásokkal »