|
|
 |
|
 |
Szép volt az itáliai álom...(1. rész)
|
Papp István, az MTI munkatársa írja
1989. április 13. csütörtök (MTI) - Méltán nevezhető
világszenzációnak a magyar labdarugó válogatott szerdai pontvesztése
a Málta elleni világbajnokii selejtező mérkőzésen. Ezt bizonyitják a
világsajtóban megjelenő - az ellenfelek országaiban természetesen
kitörő örömről tanuskodó - ujságcimek, valamint a hirügynökségi
jelentések.
Bicskei Bertalan válogatottja az egyébként is halvány
továbbjutási reményektől már-már végleg bucsuzott a Népstadionban:
csak számtani esélyek maradtak, hiszen aligha várható, hogy az angol
első ligában edződött, tapasztalt ir profik akár egyetlen pontot is
engedélyeznek a lelkes, de mégis csak az európai harmadik vonalba
tartozó máltaiakkal szemben. Amennyiben ez a csoda bekövetkezne, még
mindig a magyarok legfőbb vetélytársai vannak előnyösebb helyzetben,
hiszen legközelebb otthonukban fogadják Détári Lajosékat.
A decemberi, La Valetta-i 2:2 és a szerdai 1:1 között nehéz
párhuzamot vonni, hiszen a Ta, Qali stadionban a magyarok, mig
ezuttal a vendégek álltak közelebb a győzelemhez. A hazai győzelemre
a Népstadionban is megvolt ugyan az esély - Boda Imre csaknem
megszerezte a két pontot érő találatot az utolsó pillanatokban -, de
erre a szerencsére ezuttal vajmi kevéssé szolgált rá a válogatott.
A mérkőzés ugy kezdődött, ahogy mindenki várta: kezdeményezőbben
léptek fel a hazaiak, s nyugodtnak tünt a csapat. Aztán jött egy
sulyos hiba, amit a mezőny legjobbja, Carmel Busuttil profihoz méltó
magabiztossággal kihasznált, s ez minden addigi elképzelést
összezavart. Láthatóan mindenre jobban fel voltak készitve Bicskei
Bertalan játékosai mint egy ilyen váratlan, de soha nem
elképzelhetetlen helyzetre.
A vezetés tudatában a vendégek nem álltak be védekezni, sőt
élvezték a játékot, s azt, hogy rövid, gyors huzásokkal pillanatok
alatt a magyar középpályások mögé tudnak kerülni. Ekkora
sikerélményben nem túl sűrűn lehetett eddigi pályafutásuk alatt
részük... A hazaiak továbbra is az egész pályás letámadást
erőltették, a második félidőben időnként hatan csatárszerepet
játszottak, a középen tömörülő máltaiakon azonban nem sikerülhetett
áttörni. (folyt.köv.)
1989. április 13., csütörtök 13:25
|
Vissza »
|
|
Szép volt az itáliai álom... (2. rész)
|
Pedig megkapták az esélyt a magyarok: Alex Azzopardi teljesen
feleslegesen buktatta Hajszán Gyulát a második félidő elején, s a
jogosan megitélt büntetőt Boda értékesitette. A reményt csak
növelte, hogy a vendégek kapujában egy európai válogatottban ritka
bizonytalan hálóőr igyekezett elállni a labda utját, azonban hiába
szaladt alá David Cluett minden második beadásnak, ez sem
segitett...
Az utolsó félórában fejetlenül, elképzelés nélkül rohanó magyar
válogatottat akár le is győzhette volna Málta együttese. Többször is
kevésen mult, hogy egy-egy kiugratásnál megitéli-e az inkább a
hazaiaknak kedvező izraeli Frost játékvezető a lest, vagy pedig
továbbot int. A második félidőben Boda kapufáját leszámitva csak a
mediterrán szigetország játékosai kerültek komoly gólhelyzetbe, s
nem az egyébként végig igen kiszolgáltatott Disztl László
irányitotta védelmen mulott a döntetlen.
Détári Lajos ezuttal nem mutatta megszokott hasznos játékát, de
ezért nem csak ő hibáztatható. A szerdán pályára lépett magyar
csatárokat ugyanis nehéz lett volna a középpályáról irányitani, s a
második félidőben a görög Pireusz labdarugója is elöl igyekezett
segiteni a társakon. Ugy tűnik, ez a válogatott nem birja el, ha
egyszer Détári is gyengébben szerepel, s esetleg nem vágja a léc alá
az első szabadrugást... A mezőny egyik legjobbja Bognár György, a
francia Toulon játékosa volt, aki többször is kitűnő labdákkal
irányitott.
A szerdai pontvesztéssel alaposan megcsappantak Bicskei Bertalan
gárdájának továbbjutási esélyei. A következő, idegenbeli
találkozókon ugyanis most már nem valószínű, hogy egy döntetlen vagy
szoros vereség elég lehet az olaszországi utazáshoz. Ennél jobb
eredményre viszont a látottak alapján aligha lehet számítani. Egyre
inkább ugy tünik: szép volt az itáliai álom...
(folyt.köv.)
1989. április 13., csütörtök 13:53
|
Vissza »
|
|
Szép volt az itáliai álom... (3. rész)
|
Akik örülhettek: az ellenfelek
------------------------------
A szerdai eredménynek a földközi-tengeri országon kivül
leginkább a magyarok 6. csoportbeli vetélytársainál örültek. Ezzel a
döntetlennel alaposan megnövekedett önbizalommal várják az irek a
hazai összecsapásokat, mig az észak-irek előtt is ujra felcsillant a
remény.
Horst Heese: vannak tehetséges máltai labdarugók
-------------------------------------------------
A vendégek szakvezetője a mérkőzés után örömmel nyugtázta a
pontszerzést, majd pár perc mulva ugy tünt, a Bundesliga valamikor
főleg keménységéről ismert hátvédje is az elszalasztott győzelmet
sajnálja.
- Már márciusban Spanyolországban, a 4:0-ás vereség ellenére is
látszott, hogy több van ebben a csapatban - jelentette ki Horst
Heese. - Akkor többnyire pontrugások után kaptuk a gólokat, nem volt
sok szerencsénk. Most, bár a mérkőzés előtt én is a magyarok
győzelmét vártam, jobban kijött a lépés.
Budapest kétségkivül a máltai futballtörténelem egyik legnagyobb
sikereként vonul be a szigetországi szurkolók tudatába. Heese
tanitványai előtt azonban ujabb nehéz feladatok állnak...
- Két hét mulva az észak-ireket fogadjuk La Valettán, majd május
28-án Dublinba utazunk. A brit stilust képviselő ellenfelekkel
szemben szerintem nehezebb dolgunk lesz, igy nem érünk rá ünnepelni,
hanem rögtön a következő állomásra kell összpontositani.
A játékvezető működéséről a következőket mondta a máltai
szövetségi kapitány:
- A birók általában a kis országok csapatait sujtják, s ezuttal
sem volt másképp. Ez nem jelenti azt, hogy Frost sulyosabb hibákat
követett volna el, viszont ha megnézzük például a megitélt
szabadrugások arányát, azt hiszem értik mire gondolok...
(folyt.köv.)
1989. április 13., csütörtök 14:45
|
Vissza »
|
|
Szép volt az itáliai álom... (4. rész)
|
Belfast: van még remény
-----------------------
David I. Bowen, az Észak-Ir Labdarugó Szövetség főtitkára
gyanutlanul vette fel a telefont, amikor azonban az MTI munkatársa
közölte vele a Magyarország - Málta mérkőzés eredményét, kissé unott
hangja pillanatok alatt megváltozott.
- Valóban? Ez óriási meglepetés, hiszen szinte előre beirtuk
füzetünkbe a magyarok biztos győzelmét - jelentette ki. - Ezzel
viszont számunkra sem veszett el minden.
A főtitkár ezután rövid esélylatolgatást tartott:
- Dublinban elveszünk egy pontot az irektől, a magyarokat
idehaza legyőzzük, akárcsak a máltaiakat idegenben, s akkor talán
még tovább is juthatunk. Nehéz lesz, de most, hogy ajándékba kaptunk
egy ilyen lehetőséget, nem szalaszthatjuk el. A spanyolokat már
senki nem állithatja meg, de a második helyért még beleszólhatunk a
küzdelembe.
Vannak ujabb hirek Billy Bingham szövetségi kapitány csapata
házatáján?
- Az eddigi teljesitménnyel a szakvezető sem volt tulzottan
elégedett, de azóta van egy számunkra igen jó hir: Norman Whiteside,
a kitűnő csatár ujra egészséges. Vele sokat erősödhet a
támadójátékunk, hiszen már 1982-ben, a spanyol Mundialon is valódi
vezéregyéniség volt. 1986-ban szintén ott volt Mexikóban, igy a
mindössze 24 éves játékos jövőre harmadik világbajnoki döntőjén
vehetne részt. Ez csaknem példátlan teljesitmény lenne, s nem
hiszem, hogy szivesen elszalasztaná az alkalmat...
Októberben nem játszott rosszul a magyar csapat a Népstadionban
válogatottjuk ellen. Nem tartanak tőlük?
- Valóban egy jó együttes győzött le minket 1:0 arányban, de
szerintem idehaza, saját közönségünk előtt megszerezzük a két pontot
- fejezte be a beszélgetést David I. Bowen.
(folyt.köv.)
1989. április 13., csütörtök 14:51
|
Vissza »
|
|
Szép volt az itáliai álom... (5. rész)
|
Dublin: nem várt segitség
-------------------------
Jack Charlton szövetségi kapitány éppen uton volt Irországba,
igy angliai lakásán felesége vette fel a telefont, aki már tudott az
eredményről.
- Férjem rendkivül örült a számunkra kétségkivül kedvező hirnek,
hiszen a magyarok megkönnyitették az irek dolgát - mondta Mrs.
Charlton. - Most már szerinte is csak a játékosokon mulik, hogy
tudnak-e élni a kedvező lehetőséggel.
Ezt követően immár Dublinban, Tony O,Neill, a szövetség
főtitkára fejtette ki véleményét az esélyekről.
- Én is örülök a máltaiak pontszerzésének, de engem annyira nem
lepett meg az eredmény - nyilatkozta. - Charlton látta Heese
együttesét Spanyolországban, s mikor találkoztunk azt mondta, nem
olyan gyenge az a csapat, mint ahogy azt sokan gondolják.
Tehát az irek is veszithetnek pontot Málta elleni mérkőzéseiken?
- Remélem nem, de a hallottak óvatosságra intenek.
Mi ujság a csapat körül?
- A spanyolok elleni keretet még nem hirdettük ki. Chris Morris,
a Celtic hátvédje viszont mostanában esett át vakbélműtéten, igy rá
valószinűleg nem számithat a szakvezető - mondta végül a főtitkár.
Az ir sajtó még csak az eredményről számolt be, a hosszabb
kommentárok bizonyára a pénteki lapokban jelennek meg. Amint azt
Noel Spillane, a Cork Examiner cimű lap munkatársa elmondta, a
dublini ujságirók igen kedvezőnek itélik az eredményt, s szinte
biztosra veszik az irek továbbjutását. Az emlitett ujságban a
következő cimet adták az irásnak: ,,Magyar ajándék Irországnak,,...
(folyt.köv.)
1989. április 13., csütörtök 14:57
|
Vissza »
|
|
Szép volt az itáliai álom... (6. rész) Leszerepeltek a magyar labdarugók
|
Meruk József, az MTI munkatársa jelenti:
Madrid, 1989. április 13. csütörtök (tud) - Málta döntetlent ért
el Magyarországon - közölte öles betükkel csütörtöki cimoldalán a
Marca cimű spanyol sportlap. Ugyanott kiemeli, hogy a szigetország
labdarugói minden várakozás ellenére jártak sikerrel, és ezzel az
eredménnyel a spanyol válogatott még közelebb került az olaszországi
vb-hez. Tudósitásában a Marca megállapitja: a máltaiak meglepték a
magyarokat, akiknek csapata távolabb került a továbbjutás
lehetőségétől. Mi több, Málta - a csoport sereghajtója - már-már a
győzelem határán volt Budapesten. ,,A magyar játékosok uralták a
mezőnyt, de minden erőfeszitésük kudarcot vallott a máltai védelem
ellenállásán, amelyben Raymond Vella áthatolhatatlan bástya volt,,.
A másik sportszaklap, az ,,As,, cimoldalán magabiztosan hirdeti,
hogy Spanyolország továbbjutott. A Diario 16 terjedelmes elemző
tudósitásban számol be a budapesti találkozóról. Bevezetőben
leszögezi: a magyar válogatott képtelen volt a győzelemre Málta
csapata ellen és a mérkőzést a rossz játék jellemezte. A
vendégcsapat maximálisan ki tudta használni a magyar labdarugás
válságát. A máltaiak támadása láttán a magyaroknak földbe
gyökerezett a lábuk és nem hittek a szemüknek - olvasható a madridi
ujságban. Az első percekben kapott máltai gól nyomán a hazaiak
próbálkoztak a mielőbbi egyenlitéssel, de támadásaik sorra
lefulladtak a vendégek rendezett védelmi falánál. Az egyenlitést
követően a magyarok a közönség elégedetlensége közepette erölködtek
- mindhiába. Ezzel a döntetlennel Magyarország sokat veszitett a
jövö évi világbajnokságra való kijutás esélyeiből. Eközben a spanyol
együttesnek matematikailag csupán egyetlen pontra van szüksége a
hátralévő mérkőzéseken. Az El Pais szintén azt huzza alá, hogy a
budapesti döntetlen Spanyolországnak kedvez.
A Budapesten lejátszott Magyarország - Málta mérkőzést követő
órákban a magyar labdarugást az egykori dicsőség okán tisztelő
spanyol sportrajongók köreiben markánsan vetődött fel a kérdés:
felel-e valaki a magyar labdarugás lezüllesztéséért? Kik és miért
kezdeményeztek egy olyan bundaügyet, amelyben csakis a játék szen-
vedett kárt, és a nézőket fosztották meg a szurkolás örömétől? Mad-
ridban sokan azt mondják: elégedettek lehetnek azok a gonosz emberek,
akik szétverték a magyar élvonalveli futballt, ebben legalább töké-
leteset alkottak. Évekbe kerülhet, amig az egykori aranycsapat orszá-
gában ez a sportág kiheveri ezt a csapást. Akkorra azonban a mai el-
vetemült sportvezetők talán már más vizeken eveznek, és a politiká-
ban vagy a gazdaságban ,,hasznositják,, galád képességeiket.+++
1989. április 13., csütörtök 15:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|