|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (1. rész)
|
1989. április 10., hétfő - A Parlamentben hétfőn ülést tartott Nyitray Rékának, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos főmunkatársának elnökletével a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága. Elsőként Meleg Zoltán, a Pest Megyei Tanács környezet- és természetvédelmi titkára tájékoztatta a testületet arról a napokban történt eseményről, hogy Nagymaros térségében kivágtak ötvenöt jegenyenyárfát. Meleg Zoltán elmondta, hogy a beruházók semmiféle engedélyt nem kaptak a nyárfák kivágására. Nem igaz az a feltételezés, hogy a fák egy bizonyos baktériumos betegségben szenvedtek volna, szakértők véleménye szerint a tapasztalt kiszáradást a beruházás következtében kialakuló vízhiányos állapot idézte elő. Ez a folyamat azonban - ugyancsak szakvélemények szerint - visszafordítható lett volna, a fákat meg lehetett volna menteni. A kár annál is nagyobb, mivel ez a nyárfasor meghatározta a táj képét. A későbbiekre vonatkozó tervek sem számoltak a fák kipusztításával, a majdani állapotot előrevetítő fantáziaképeken is látható a fasor.
A bizottság állást foglalt amellett, hogy a beruházó ilyen
jellegű, engedély néküli tevékenysége megengedhetetlen, s
feltétlenül szükséges vizsgálatot indítani a felelősség
megállapítására. E kérdés kapcsán szóba került az is, hogy a
térségben - akár a kivágott fatörzsekből - állítsanak emléket az itt
kárba veszett értékeknek. A meghívottként jelenlévő Varga Miklós
környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár ehhez
a kérdéshez kapcsolódva kifejtette: tudomása szerint a kivágás
időpontjában már csak 29 fa állt, s az őhozzá eljuttatott
szakvélemények ezeket a nyárfákat kivágásra ítélték. Az államtitkár
tudni vélte azt is, hogy a nagymarosi tanácselnök szóbeli engedélyt
adott a fasor kivágására. A későbbi szóváltásban a bizottság tagjai
vitatták e tájékoztatás pontosságát, rámutatva, hogy a kivágást
követően elkészített helyszíni jegyzőkönyvben is 55 fa szerepelt, a
helyi tanácselnöknek pedig nincs is illetékessége az ilyenfajta
kérdések eldöntésében.
Hoch Róbert akadémikus annak a véleményének adott hangot: a fák
gyors kivágása azt sugallmazza, hogy a beruházók nem a kormány
ígéretének megfelelően járnak el. Kifejtette még: az a rossz érzés
kísérti, hogy a társadalmi bizottság puszta létével egyeseknek
alibit szolgáltat, ám valóságos beavatkozásra a dolgok folyamatába
tulajdonképpen nincs módja. (folyt.köv.)
1989. április 10., hétfő 15:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|